Use Donate option to support page workers for the crawled data.

Híradástechnika 1948/10 - 4

5689 b a éz ha e V; hi ; e 04 / ha a Vj : vevőjelfogó A e 64 6 : gép GY hr: helyi telep ha hé 2 ábra. gével meg lehetett azonban oldani a kétirányú, vagy más néven duplex táviratozást is, A gépekről szóló rövid ismertetésben láttuk, hogy a távírógép helyes nűködéséhez meghatározott üzemi áram- erősségre van szükség. Amennyiben a gépet közvetlenül a vonalra kapcsoljuk, ezt az áramerősséget kell előidéz- nünk a vonalon is. Ha a gép megkívánt üzemi áramerős- sége nagy, azt csak nagy feszültség alkaimazásával tud- juk előidézni, mert pl. ha a teljes összeköttetés ellenállása 2.000 ohm és a gép működtetéséhez 100 mA szükséges, akkor a telepfeszültség már 200 V-ot tesz ki. A feszült- ség emelésének azonban üzemtechnikai és biztonsági okok határt szabnak, ezért már a legrégibb távíró kapcsolások- nál is gyakran iktattak a gép és a vonal közé jelfogókat. Egy ilyen jelíogós kapcsotást mutat be a 2. ábra. Ezen a kapcsoláson már két független áramkör látható, éspedig a vonaláramkör és a helyi kör. A vonaláramkörben vevő- készülék gyanánt az érzékeny vevőjelfíogó tekercse szere- pel, a gép nagy üzemi áramerősségét pedig Melvi telep szolgáltatja a vevőjelíogó működésének ritmusában. A jelfogó az ilyen és ehhez hasonló egyszeres áramú kap- csolásban általában áramirányra érzéketlen, sem-eges jel- fogó, amely gyors inpulzusok átvitelére is alkalmas. A jelfíogó a vonalról érkező jeleket az érinikezőinek segítségével megismétli és a helyi körben működteti a gépet. A korszerű betűnyomós távírógépeknél pl. az arit- mikus távgépíró-készüléknél fontos, hogy a jelek ugyan- olyan időbeosztással érkezzenek meg, mint amilyennek le- adták őket. Fontos, hogy az áram és a szünetimpulzusok hossza meg ne változzék, vagyis, hogy a jel átvitele tor- zítatlan legyen. A hosszú üzemi tapasztalat később az elméleti meg- fontolás és mérési ellenőrzés azt mutatta. hogy az eddig ismertetett és évtizedeken ái használt egyszeres áramú jeladási rendszer csak akkor ad stabil és torzítatlan átvi- A 3 s rű — 8 ; ; — e Aj ; 2 velt , ety ; k a a 9 ——T HETE 1 02 ses E KÁ 9V8 V4 ; ; "tri A 1.2 : edójelfogó V 1.2.: vevőjelfogó (8) ábra. I Gépoldol 3 al És Ar-, — adójelfogó VI-2 z vevőjelfogó AZ tá tea át eéEZ J al művonal s (b és Sá EKET BS SE Vonalcsatlakozó Vonalcsatlakozó jelfogó szerelvény jelfogó szerelvény (4) ábra. telt, ha a vonaltelep felszültsége álandó és ha ugyanekkor a vezeték villamos tulajdonságai sem változnak. Ez a két feltétel azonban sohasem biztosítható, mert az üzemi fe- szültségek egy kevéssé mindig ingadoznak, a vezeték tulajdonságai pedig légvezeték esetén erősen függenek a mindenkori időjárástól. A vonal tulajdonságainak változása vételoldalon a be- érkező jel nívójának ingadozását okozza. A nívóingado- zás a beérkező jelek időbeosztásának megváltozását okozza, azaz a jelek torzítást szenvednek. A torzítás el- kerülésére. a vevőjelfogót állandóan utána kell állítani. Ez az alapvető átviteli fogyatékosság különösen fon- tos a korszerű távírógépek és nagytávolságú összekötte- tések esetén, "nert egyrészt a gépek -csak bizonyos ha- tárig engedik meg a jelek tórzulását, másrészt nagyiávol- ságú összeköttetésekben, ahol 3—4ország távíró-központ- ján és sok-sok jelfogón halad keresztül az összeköttetés, a torzítások összeadódhatnak és hamis szöveg nyomtatá-: sát eredményezhetik. Ezenkívül az egyszeres áramú jel- adásnak még sok egyéb fogyatékossága is van, amely miatt korszerűbb és jobb megoldást kellett keresni. Így keletkezett az ú. n. kettősáramú jeladás, amely- nek legegyszerűbb alakját, a 3. sz. ábra mutatja. Ebben a kapcsolásban az adás és a vétel külön van választva és mindkét feladatot egy-egy jelfogó végzi: A kapcsolás két vezeték igénybevételével egyidejűleg mindkét irányú táv- iratozásra alkalmas. Vegyük szemre például az A—B irányt. Az A: adójelfogó nyugalmi helyzetében a -- telep- sarkon nyugszik, tehát a vonalon a koordináta rendszer fe.ső mezejében rajzolt, egyirányú áram folyik. Az adó- jelfogó delejzára a gép felől érkező jelek hatására nyu- galmi helyzetéből kimozdul. és: az: ugyanazon feszültségű, de" ellenkező polaritású munkaérintkezőre: vált át, aminek következtében a vonalon megváltozik az áramirány. A vé- tel oldalán a Ve vevőjeliogó áramirányra érzékeny, sarki- tott (polarizált) jelíogó, anely a nyugalmi áram hatására a nyugalmi oldalon tart, áramirányváltozás esetén pedig atvált. Ennél a megoldásnál tehát mind a jel, mind a szű- net esetében folyik áram a vonalon, a.két fázist egymás- tól csak az áramirány megváltozása különbözteti meg. A B—A irányban természetesen ugyanilyen módon megy végbe a táviratozás. Ez a jeladási rendszer az ú. n. kettős- áramú jeladás és ez a megoldás képezi. ma az egyen- áramú távíróátvitel kapcsolásainak alapját. A kettősáramú jeladási rendszer esetében aaz egysze- res áramú jeladásnál említett hátrányos tulajdonságok nem . mutatkoznak. Az előbbihez hasonló módszerrel igazoiható, hogy ez a jeladás a vétenívó ingadozására nem érzékeny és így a feszültség, vagy a vonaállapot változása torzítást nem okoz. Ha párhuzamot vonunk az hp a éz 788 , Bé . ts ú 6 a go ; . kel a éa