Use Donate option to support page workers for the crawled data.

Magyar Szó 1903/51 - 7

12327 MAGYAR SZÓ mt a. JAT enta kabln49 L 7ODTIAZAf. J9 B. elõfizetése fobyuárhó ?X-án Clhelybeli, mint " vidéki veskéttjenek,Mujatványszámot kivánatra ingyenküldi uke.IVA(liPl HIREKnyának4 látom a barázdát arczodon. §/hajad között a fehér szálakat,(d jó anyám, ugy szivem rejtekénAt önvád néma szózata fakad,4 íAh, hány barázda oka én vagyok,9 hány hajszál lett miattam oly fehériinyszor gyötör erkérdés engemeta. alig hogy tünt, már ujból visszatér,. (D$ Jósd, a hibás mégis csak te vagy.; Ma a te aggódó, éber szemed,. — Áülütkészi naponta százszor is, . Bolongó, tépelõdõ lelkemet.. Edes balzsamként hintesz rá vigaszt.8 ha õrli ezt a gond, és szenvedés,De azalatt jóságos, hü szived,Tizerszer sajgatóbban érzi azt.Én jó anyám, mióta arczodat. Parázda szántja és hajad fehér,Szebbnek látlak s aggódó jó szived,. Nekem most minden kincsnél többet épÉ és fehér ajak ;E nég se hagynak engemet,Valami sugja: látod rossz EúsaP I: 9Miattad anyád mennyit szervedett!Feleki Sándor, Földnélküli Jánosok,— Szegedi levét, —" A tõsgyökeres, magyar Csongrád. vármegyemunkásnépe között is tért hódit már a kivándor:Sás gojdolata. Erre az utolsó, szomoru elhatáro-Zásra á földnélküli állapot kényszeriti õket, Acsongrádmegyei ember sem ipári, sem más gazdasági foglalkozást nem ismer a földmiüvelésnél,Erejc, szivóssága, ügyessége, munkabirásá az agri-zulturában mutatja eredményeit. I nép levegõje, életeleme: a szabad íÍöld, vetéseivel és termõ-Jáival, "a. rajta tenyészõ jószágokkal, a fölötteéneklõ madarakkal s az Isten végeláthatlan égbol-tozatával. A föld nélkül félember, béna és sánta,akinek hiányzik a létezés legfontosabb elõföltétele,aki mindenõt romba döntve látja, ha elveszik lábaalól a földet, bár csak néhány tenyérnyi is.Ugyelõre szórványosán jelentkezett a földmü-ves nép kitelé való törekvése, aztán sokasodtak amozgalom hívei s a tinetek már-már rendszereskHivándorlhísra vezetnek, A munkáselem végsõ két-végbegsésének okát abban keresik, hogy a paraszt-vagyon néhány gazdag ember kezében gyül ösz-sze, akik kevés igénynyeél élnek, de zsugori mó-don használják ki a munkaerõt. A. kormány álli-kólag uj telepítési és parczellázási törvényjavaslati/nyujtásával akarja lehetõvé ténni, hogy a kistxistencziák némi tulajdonföldhöz jussanak. Csa-nádés Bácsmegyében kétezer család kapott igymegélhetést 600537 katasztrális hold fölosztásával. ;A mélyére kell tekintenünk a Csongrádmegyé-bõl megindult kivándorlási népmozgalomnak. Mint-égy nogyedmillió lákosa van a: megyének, ideszácmitva ul két városi törvényhátóságot: Szegedet ésHódmezõvásárhelyet. A megyei községek nem tul-fúgosan népesek; a bevándorlás hulláma id íg nemhatolt el. Alig-alig szivárog be néhány jövevizig-vérig magyar, A nép földmüv az we "Azokat a t, oz. elõjlaetõinket, atiknekaján, arrakérjünk, hogy a megvendetést mielõbberjitsékb meg, nehogy a tap küldéseföntkadást szonvedjen, Lakóhelyjvat.foztatás alkalmával arra kérjük ugyelöflgetõinket,hogyi végit takóholyüket is tudatni szi. SES.a"7 lõdni. Szegeden "a Kisbértet-rendszer uralkodik;ág áíötéénés fé : apszámos van köztük, deleginkább a föld megmunkálása után élnek. Gyárivagy nagyobb ipari vállalatokat nagyon mérsékeltszámmal találunk e megyében. õ :Csongrádmegye — területén fekszik az 50—60ezer holdas Pallavicini-féle hitbizomány, Ez ura-dalomban csak magyar emberek dolgoznak s kiczárólag csongrádmegyeiek, Algyõ, Sándorfalva,Tömörkény, Csány, Pusztaszer, Dõcz községek úspuszták a hitbizományhoz tartoznak. A munkás-ömber, aki verejtékosen néhány fillárhez iut, hogycsaládját fölnevelhesse sg némi jómódot teremtson,földot szeretne vásárolni. De hiába minden igye-kezete, nem tud Ezerezni egy talpalatnyi földet.A hitbizomány lekötöttsége utját állja a magyarmunkásnép terjeszkedésének. Igy szorul ki sajátotthonából, szivében-lelkében keserüséggel s átok-kal ajakán. Látnia kell, hógy 50—60 hold; birtol:halmozódik fel egy dusgazdag õreróf kezén, akia legemberségesebb bánásmód és a legnemesebbGondolkozás mellett sem tudja elfojtani a nép lá-zongó indulatát, mely a természetes, érvényesülésutját áthághatatlan korlátokkal elzártan érzi,A csongrádmegyei hitbizomány nagylelkû bir-tokosa emlékezetessé tenné nevét. a magyar nem-zeti politikában, ha uradalíhának akár Horvátor-szágba, akár az erdélyi románok Vagy a. félvi-déki tótokhoz . való áthelyezését kérné. Bz-a föld-csere fölszabaditaná a csongrádi nép szunnyadógazdasági erõit s oly váratlan fölvirágzásnak vetnémeg álapját, mely példa nélkül áll az ujabbkorinemzeti gyarapodás történetében,Sokak szerint a narasztgazdák mohó birtok-szerzése idézi elõ a részleges kivándorlást. Bznyilvánvaló tévedés, mert Csongrádmegye közsé-geiben Kevés módos párasztgazda van. Hódmezõ-vásárhely a legvagyonósabb parasztbirtokosok vánTosa; s itt ép ezért a legtöbb zséllér, kubikos ésnapszámos található; a város, pedig nem tud fej "adja birtokátn kivándorlásravaló hajlandóság; a nép megelégedett s egyregyarapszik a fehérházu tanyákon:A telepítés kérdésével pedig úgy vagyunk, hogya csongrádi fajmagyar — akúr a Délvidékre, akárErdélybe kerül — megõrzi nemzeti nyelvét, szel-lemét, szokásuit, Nem kell téltenünk attól, hogyelenyészik a német vagy román áradatban, föl téve, hu egy helyült nagyobb csoportokban tele-pedik meg és lelkésze, tanitója, jegyzõje van. Demicsoda, csapása lenne a sokat hangoztatott nem-zeti "politikának, "ha négy-ötezér , alföldi ember,kisebb csoportokban letelepülye; egyszerüen bele-olvad az õt körülvevõ idegen tengerbe! Példa ráa Szegedet körülvevõ néhány szerb község.néhány magyar, aki odaköltözött, ma máv a: nevétis. elszlávositotta,A csongrádmegyei emberfölösleget föltétlenülmagyar vidékre kell telepiteni, Akkor tizével-hu-szával is bizton elhelyezhetõk s§ nem kell félni,hogy az idõk rohan ban elhágyja memzeti jelle-gét, fojmagyar lelkületét. De meggondolandó volna,hogy batalmas ipari vállalatokkal nem lehetne-e : 51. szám. 1Nagyon sok kubikos és ni A F. M. K, E. ezt a hivatást megértette éd— mint Nyitváról jelentik — nagyarányu mozrgalmat inditott a felvidéki magyargyûlöletben nesvelkedõ tútok Tomboló terjeszkedésének ellensulyozzására, Körlevelet intézett a müködési területéheztartozó törvényhatóságokhoz, valamint a IV M.K. E, összes vármegyei válaszimányaihoz, A; körslevélbõl ezeket közöljü.Mi, a Felvidéki. Magyar Közmûvelõdési Egye:sület, melynek a területén, mondhatni a szemünkelõtt folytatja áruló muukarát a nemzetiségi izgastáp, s akiknek alkalmuk van állandóan megligyolni,milyen , emelkedõ arányokban veszit tért egyesvármegyékben a Magyarság, — szomoruan tapaszetaljuk, hogy ennek a, ve elmes jelenségnek fõvTegi nbban rejlik az eredendõ oka, hogy az isko-,kkbol az élerbe kerülõ üjúság, minden védelem!nélkül, ki van szolgáltatva az államellenes propamgandának, : , .A gyermekseregelákban még valamely.avalkozás ellen, réa vármegyei . királyi t az óvodákban és az isko-( védi, minden külsõ be-n.n F. M. K. E részbenegyházmegyei tanfolügyeslõk és a politikai ható gok hazafias ellenõrzése.Egyes kivételes esetektõl eltekintve, ahol a feleskezeti autónomia utját állja az állam eredményesközbelépésének, olig ís ialálunk roá esetet, hogy4 némzetiségi izgatás az óvák, illetõleg iskobikfalai közé is betolakodott volna, hogy megméteslyezze a gyermekek. lelkületét. Anmál nagyobb Dusz-ttást végez azonban annak az iljuságnak a köré. "Len, mely lerázva: az elemi iskolák és az ismót-lõk porát, az életbe lép, hogy vagy a középésszakiskolákon, vagy valamely ipari foglalkozásbanerõsitse meg magát az élet kenyérharczára, azönálló megélhetésre — Izernyi a módja és eszköze az izgatásnak,amelylyel belelopja magát az állami védolem égellenõrzés alól felszabadult fiatalság lelkületébe,Olvasókörte hivja, ahol erõsen nemzetiségi irányzatulapokat, könyveket és röpiratokat ad a, kezébe,Daloskörökbe vonja, amelyek a tót dalt és zenétmiüvrelik s a külföldrõl importált szláv muzsikásval növelik nemzetiségi önrézetét. Mûkedvelõ tár:caságokba csalja, ahol kizárólag cseh és tót szin-darabokat játszat vele, amelyek gyûlöletet s jen:gesztelhetetlenséget hirdetnek minden ellen, 4mitmagyar hazájuk és mágyar szülõiöldjük ezerévesj vörténete, testvéri egyetértésbén és zavartalanegyüttérzésben õseikkel, szépet és nemeset alko-tott. Mikor legfogékonyabb . az ifju sziv s legalkalr bb arra, hogy befogadja az életre szólómikor felszabadul az iskola Tegyelme alóla korba lép, amelyben magyar hazafikövelességeibe " kellene beavatni; mikor eszmélni,gondolkozni, önálló véleményt alkotni kezd s azállam leveszi róla a kezét és a gondját, —. akkorterem ott mellette, mint vezetõje az életének ésa sorsának, az a titkos és csak eredményeibenlátható és érezhetõ szellem, amelyet mi mémzeti-ségi" törekvések, eczimén ismerünk. Mint egy. száz:karu polyp, ugy fonja körül csápjaival az ifjut, Ha m bb kiképeztetésre vágy, viszi Prágába,ha kiseigényei vannak, Gödingbe. Nem üres ke:zekkel logatja. Ösztöndijat igér és ad is való."ban. És az ifju Prágába, Gödingbe megy, hogymegtanulja " gyülölni — a hazáját.Megtanulja az, élet tudományát is. Lesz ügy-véd, orvos, mérnök, iparos vagy kereskedõ, gs havégzett, visszatér, .De nem többé, mint magyarhazájának hüséges polgára, hanem mint 2 nemizetiségi eszmék apostola. Megtagadja hazája nyelivét s nem akar többé tudni se róla, Nagy nem:zeüjségi álmoknak él, Ideálja a tót Szvatopluk egy-kori szláv birodalma. Magyar törvény, magyar kul;tura, magyar történelem semmi neki többé. Nem más keresetághoz édesgetni 4 földmunkában ne-velkedett magyarokat? Szegeden már. tekintélyesazon földmûves-családokból — származó munkásokszáma, akik gyárakban, üzletekben foglalatoskod.nak és mondhatjuk, sorsukkal megelégedetten. Rákell . terelni" a törvényhozás : " figyelmét; a Föld-nélküli Jánosok lsorsára, hogy a nemzeti lelkiös-meret vádlónk ne legyen.Nemzetiségi tulkapások.A nomzofiségi kerdos helyes megoldása,me A FK AL RK. 17 moöggabna, —A TV. M., K. I, melynek mûködésérõl ujab-ban mind többetmondó hirek érkeznek, végre igazihivatásának teljesítésébe logott, Belátva a már olyrégen hijába hungoztatott igazságot, hogy a nem:zetiségi kérdés csak társadalmi uton oldható megye zlezdlleiennek végrehajtására pedig a nemzetiségi vidé-,kékre is kiterjedõ, nagy közmûvelõdési egyesüle-tek vannak hivatva,képes öt más lelkesiteni, nem akar mást megér:teni, csak ami tõlünk, nálunk idegen, ami tót, cseh.tót, pánszláv. ;Szomoru képi melynek ismerése élhalaszthatat:lan kötelességünkké teszi végre temmi is valamit,Majd lelkes. felhivást intéz mindenkihez, akitillet, hogy alakítsanak a Felvidék minden közsé-gében magyar iljusági egyesületeket. daloskörö.Ket, ölvasó-égyléteket, mûkedvelõ-társaságokat éggazdaköröket, ahol az Iskolából kikerül iljusága,magyar nyelv és magyár szellem védõkarjaira biz-hassa magát és hazafias érzésé tovább . nevel;tessék. Az egyesület Szívesen sál € tekintet:ben bárminemû útbaigazitással. újr Régen, hiányát éreztük cry. ilyen mozgalommegindításának. "Mert bizonyos, hogy a magyarságerejét pusztító, Kórság, niély nemzetiségi bajokszerény "elnevezéssel a magyarságon rágódik; csakilyen, társadalmi uton irtható ki,Akadt végre egy egyesület, mely megmozgattaaz pkkõ követ, Vajha rövidesen lavina lenne belõle,A "magyar társadalom kövtelességét —rajta a sor teljesítse most