Use Donate option to support page workers for the crawled data. | Bajai Közlöny 1860/12 - 0 | 5722 esése] b j uetpaZOn és 1—3) val hja 95 Szet 4 4 d vé 9-1 4 k" po] 0. Lá Nt a Lél Cal é e per a. 3 1 ú 4 fi W 8 h se él 17 Bs Ba li vá 4. ét d £ (és Vg És) . ko hd . v . 12. SZÁM. sSzerkesztő-hivatal : Józsefutcza 680. szám, hová minden a lapot érdeklő küldemények bérmentve intézendők. JT ata FF e 8 , ; Klofizetesi figyelmeztetés. Az évnegyed végére járván, megújítjuk előfizetési fölhivásunkat, s a nagy vilag divatjának hódolva, minden új féléves előfizetőnknek s a régieknek is, ha nehány példányban Mn — előfizetesüket egy évre kiegészítik, mig a fenmaradt száz és Addig éljen, mig a honnak él ! Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ár: egész évre 5 forint, vidéken 6 forint; félévre fele. G ég Fa) " SA Mé t gé Ú B b Ve A É gr: kk a kj si tempel " ; 4 A L§ a ke ki 5 vEGSEN 3. ől s ve ét Sy z 49 8 : 3 íg. § 1 c . "e Te as aa k A K 7 9 KR £: nélk. e és fs j Aha Ma ax §z 3 e e "egi A a, a B . ax 4 k ? P , : ÁÁ Cd , e j 7 iesohásál e S . a [9 éa d Tk ák zta r? . ts x Vá nagy lt f HirdetményekNft a has Egy háromhasábos sor helye Ö"Kr.; ismételve 3 kr Bélyegdij 36 krajczár. Vörösmarty. [7 e me mem — e ő e mesa ea tart, 18600-iki , Bajai Naptár"-ral INGYEN kedveskedünk. Előfizetni lehet a szerkesztőségnél és a helybeli Takarékpénztárnál: helyben, negyedevre 1 ft. 25 kr, félévre 2 ft. 50 kr. Vidéken: negyedévre 1 ft. 50 kr., fél évre 3 Ítjával. KOZÉRDEKEK. Kigicza és vidéke. (Folyt, és vége.) Mi a helység és határterület elnevezését illeti megjegyzendő, hogy a T. borsódi Latinovics családnak határos szomszéd pusztáját UjJ-Legyennek hívják, Rigica azonban a magyarok, söt a németek által is 0-Legyennek neveztetik, határunkban van egy tó, melyet Rigicának hívnak, ez nyelvünkre átfordítva ,tehér kanczát" vagy ,kis szürke lovat" tesz némelyek ezen tótól származtátják a falu elnevezését, mások pedig az egykor igen sok kaszáló rétektől, és pedig szerbül ,rít rít" így lett mondják a mezőn termett sok vadborsótól , Borsód" a sok madaraktól pedig , Mad aras" (?) a rigiczai határ területének egy része Szallasítynak, más része pedig Peakovanak neveztetik, mely földdarabok régibb térképekben ,praedium" név alatt fordulnak elő, jelenleg ezen hajdani puszták a rigiczai lakosok közt telki illetőségökbe béosztva vannak s általok miveltetnek, a nép hagyománykép állítja, hogy Szallasiíty név onnan ered, hogy hajdanában ott tanyáik voltak, Peakova pedig falu volt, s hogy ennek emlékére van a Sztanisics felé menő útban közel a csárdához a fakereszt fel állítva, nem messze onnan a telecskai part oldalán voltak mondják a peákovai szőlők, felemlítvén azt is, hogy a , Kriva"-nak nevezett kaszáló földeknek egyik darabja az ott lakott 2 szerb pap emlékére mai napig is , Kalugyerszka Rasvalina"nak neveztetik. Mia régiségeket, s egyéb még felemlítendő hagyományokat ailleti, néhány száz lépésnyire Rigica helységétől, az UJ-Legyen és Katymárra vezető úttól Jobbra egy emelkedettebb dombon, mely jelenleg szántóföld, égett és termés kőödarabok találtatnak, az ez előtt mintegy 30 évvel történt ásások, és szakértők által felvett vizsgálati szemle következtében mint bizonyos kisült, hogy azon helyen kis templom vagy kápolnának kellett egykor állani, az épületnek háromszöghöz hasonló alakja volt, a termés kövek hasonlók azokhoz, melyek a baranyai hegyekben előfordulnak, különös, hogy az épület végső csúcsában igen sok csontváz, melyeknek koponyáik azonban mészszel telve voltak, találtatott, ezen domb a jelenleg élő öreg szerb lakosoktól , K1l1ssa"-nak neveztetik, állitásukként ott török templom volt, azon monda uralkodván köztük, hogy midőn az itteni vidékről a törökök üzettek, közőlök nagy sokaság ezen templomba futott, hol a kereszténység ágyúzása következtében sirját is lelé; nem messze ezen dombtól van egy kerekded , Medurina-bara"-nak nevezett tó, hol mint mondják török fürdő, partján pedig török falu volt, mi nem valószműtlen, mert a tóhoz közel igen sok , pu tr1" vagy 15 földalatti lakásoknak nyomai vannak, s azok némelyikében még néhány év előtt, égett tégla darabokat, hamut, — mi tűzhelyre mutat — fegyverdarabokat, török kengyelvasakat találtak, ezek által némileg valószinűvé lett, hogy ott csakugyan törökök laktak, regélik azt is hogy a tóban egy kút van, melybe a törökök, midőn futva e helyet elhagyták, sok pénzt és drága eszközöket hánytak (?). Midőn a római katholikus templom alapkövei lerakattak, két emberi csontváz találtatott, az egyiknél egyenes aranyos markolatú kard és ezüst csatok voltak, a másiknál szinte egyenes azonban bőrrel bevont vas tokban levő kard találtatott, melynek aczélvasán e szavak , Vivat Carolus VI. voltak bevésve, mi arra látszik mutatni, hogy midőn VI-ik Károly alatt Ssavoyi Lügen herczeg 1715, 1716 1717-ben-a tőrököt Pétervárnál megverte, és Temesvár 15 maoát föladta, az időben itt 15 valami verekedésnek kellett történni. kigiczának éjszaki oldalán 15 számos ,putrik" nyomai látszanak, mikor s micsoda nép lakott azokban, mikor hagyták el, vagy mely körülmények között semmisítette meg azok lakóit a kérlelhetlen végzet, ki tudná azt megfejteni? hány hely van szegény hazánkban, melyről a történet valóban nagyot jegyzett fel, s még is fájdalom! az itt vagy ott élt ősökről jelenleg semmi maradványt nem lelünk, sírhelyök előtt kalapot nem emel |