Use Donate option to support page workers for the crawled data.

8150 evõ elõbb. fovinált jogtalan követeléseinek érvényesítési . kisérletei rõl is. A kiegyezés Ausztriával. A függõben levõ kiegyezés ügyében januar hó elõtt aligha lesznek a mindkét részen levõ kormányok közt a tárgyalások megtarthatók, minthogy elõbb be kell várni az osztrák kormány válaszát; a magyar miniszterium ez ügyre vonatkozó legutóbbi két átiratára. Differonciák most már nem csak a petroloumvám kérdésnél, hanom a cukor és szeszadó kérdésnél is fenforognak. Tisza jogos követeléseinkbõl nem enged, 8 kétséget nem szenved, hogy energiájával célt fog érni, Pénzügyi politikánk lejtõre jutott. A pénzügyi bizottsúg fáradhatlanul munkálkodik és a legjobb akarattal törekszik az egyensuly holyreállítására, de hasztalan. Már a póthitelek tárgyalása alkalmával pártkülönbség nélkül vosszalását fejezte ki az országgyûles, a követett pénzügyi politika felett, és maga a kormány elismerte, hogy gazdálkodása könnyelmû volt, és jövõre a legnagyobb takarókosságot tgerte, ])o a közvélemény ezzel nem éri be, úldozatot követel. Hirlik telrát, hogy a penzügyininiszter kénytelen lesz úllásától megválni, és ez a költségvetés tárgyalás a utan azonnal várható. . . .. Városi ügyek. Törvényhatósági közgyûlés. (1. hó 16. 17-én tartatott) J a nkovich Aurel fõispán a közgyûlést d. u, 3 , órakor méenyitván, a jegyzõkönyv hitelesítesével Cserba Ferenc és Milassin Zsigmond urakat bizza meg. Napirend elõtt Cserba Ferenc inditványozza, hogy besztercebányai püspökké kinevezett Bende Imre orsz. képviselõ, mint Baja város szülötte, a törvényhatóság részérõl üdvözöltessék. Az inditvány egyértelmüleg elfogadtatott, A napirenden levõ tárgyak közöl az érdekesebbeket emlitve csak : hosszabb vitát keltett a belügyminiszter által Bajára kiküldött Dr. Buzinkay Gyula közegészségi felügyelõ elnöklete mellett megtartott értekezlet javaslata, a Sugovica elposványosodott vizétõl származható ártalmak korlátozása iránt. A javáslat szerint az ürülékek és szenyvizek a jövõben nem volnának a Sugovicába levezetendõk, ez utóbbinak medrében lévõ és a talajt inficiáló rétegek pedig a város költségén eltávolitandók lennének. A vitában: részt vettek: Dr. Ivánovits Pál, Kazal János, Szutrély Lipót, Schleichér Antal, Kiger! János, Lagner Józset. Elnökló töispán a vitából azon meggyõzõdést meritvén, hogy az ügy hatarozathozatalra még nincsen kellõképen elõkészítve; ajánlja egy szükebb körü bizottság kiküldését, mit a közgyûlés egyhangulag eltogadván, a küldöttségbe Tury Mátyás kenet Az urbéri terhektõl ment ingatlan vagyon tiszta jövedelmének jelentékeny hányada; insurgensek tartása, hadipótlék és egyéb százféle formákban kirótt teher; az elsõ után csakhamar rákövetkezõ második, majd harmadik, sót negyedik francia háboru minden nyomorusága ; Ferenc császár szerencsétlen politikai bonyodalmai, a nemzetre elviselhetlenné vált kormányzati botlásai végre oly megpróbáltatásnak dobta oda édes hazánkat: és ebben kiválólag, gazdag vidékünket, a minõt ez elbirni alig volt képes, és a mely ugy mint az ország sok más gazdag és viruló vidékeit és községeit, bennünket is csaknem teljesen tönkre tett. És midõn végre a béke kivülrõl helyre állt és a kormányra került a sor, hogy ez a nemzetnek oly sok megerõltetés és áldozata árán kapott, soha meg nem tartott igéreteit legalább részben beváltaná és a nemzet hû ragaszkodását és az elvérzésig menõ áldozatkészségét jogos kivánalmának meghallgatásával jutalmaznú meg; a kormány mindenrõl megfeledkezett és oly reactionalis politikát honosított meg; mely u hazatiak lelkét mélyen elkeseríté és az ilju nemzedéket is ugy megmételyezte, hogy ez tudatlanságban és szertelenségben tölté szebbre hívatott életét. Metternich kényuralmi elvei : elzárás, cenzura, szellemi butitás, titkos kémkedés a nemzetet oly szánandó tudatlanságba juttatta, hogy ez mintegy tompa aléltságban élte napjait. 1825. jul. 83-án adatott ki a királyi meghívó levél, melylyel szept. 11-re Pozsonyba országgyûlés lõn hirdetve. A követi utasítások országszerte a nemzet sérelmeinek szomoru kifejezései valának; mindenki azt kivánta, hogy a multa 8 eztet tiszti ügyész elnöklete mellett dr, Ivánovits, Szutrélv. Kazal. dr Ladányi, Kigerl és Schleicher urak választattak meg. ce Csak egyet kivánunk itt megjegyezni: azt, hogy száz más hozzánk I hasonló. kommunitás örülne, ha olv csatornahálózata lenne, mint nekünk az ürülékek eltávolítására; nemhogy józanul e csatornák elzáratásáról lehessen szólni; no még azt, hogy bizony k cservesenmostoha intézkedése az kormányunknak hogy évek hoszszu során kerésztül hangoztatott sérelmeit a közönségnek azzal üti el, hogy ránk olvassa: ha akarsz változtatni az állapotokon, tedd ezt a magad zsebe árán, , Erdekes még a különleges bizottságok tagjának is választása ús kinevezése, melynek eredménye : Közigazgatási bizottság: Berényi Dániel Dr. Nikolsburger Károly, Allaga Ottó, Józstf, Kazal János. ; Szimonkérõ rély Lipót, ... Központi választmány: Berényi Dániel, Dr. Nikolsdurger Károly, Szutrély Lipót, Dr. Iván ovits Pál, Sárkány Lázár, Pollerman Bertalan, Cserba Ferenc, Kohn Jakab, Drescher Kezsõ, Vida Dániel, E ckertlstván, Messer Gyula. , Barasíts szék: Dr. Ivánovits Pál, Szut Igazoló választmány: Berényi Dániel, B a r as 1 cs József, Paukovits Ernõ, Heller János, Bodro ahy Gyula, Szutrély Lipót. Dr. Iváno vits Pál, Dr. Ladányi Mór, Drescher Rezsõ, Népnevelési bizottság: Berényi Dániel, dr. [vánovits Pál, Szenczy Gyõzõ, Szutrély Lipót, dr. Ladányi Mór, Cserba Ferenc, Egészségügyi bizottság: Dr. I[vánovits Pál, dr. Nikolsburger Károly, Pollerman Bertalan, G e iger Károly, Cserba Ferenc, Kazal János, Bodroghi Gyula, Spitzer Károly. É Statistikai bizottság: Berényi Dániel, Sz enczy Gyõzõ, dr. Bartsch Samu, Csatlós György, Széles Aron, Szutrély Lipót, dr. Bruck Samu. 7 0 7 Ló-avató bizottság: Paukovits Ernõ, ifj. Müller János, Pollerman Bertalan, Piukovits Antal, . Pénzügyi bizottság: Kiegerl János, Baver Károly, Boschán Péter, Spitzer Benõ, Szohner Rezsõ, Schnetzer Ferenc, Paukovits Ernõ, Lajdi József, Gazdaságibizottság: Paukovits Ernõ, K azal János, Kigerl János, Weidinge r Salamon. Árva-és szegény-ügyi bizottmány: Millassin Zsigmond, Kazal János. I Nyugdijügyi bizottság: Berényi Dániel, kért elégtétel és a jövõre garantia nyujtassék a kormány részérõl hogy azokhoz hasonló megtámadások ne ismétlõdjenek. Egyelõre beérte a nemzet az ép oly szerény, mint jogos kivánalommal. Reform törekvés és haladási észme alig pendült meg, a szellemi érdekek körül is csak a nyelv terjesztése lõn sürgetve. Hz országgyûlésre Szabadka, Vermes Lajos birót és Mukits Simon tanácsnokot választá követül a fent jelzett irányu utasitásokkal. A követek fennt, a tanács lennt, lassan-lassan ismét az önképzés, a város fejlesztése munkájához látott; melyet szonban az Antunovits, Mukits és Parcsetich családok között fellobbant viszályok és még inkább az országos kolera, ismét félbe szakasztottak. Utóbbi okból az 1831-re hivott országgyûlés 1832-re halasztatott. De ezen sem birt minden jó törekvés mellett, sem a nemzet magának bármit ís kivívni, Midõn I. Ferene 43 évi uralkodás után 1835. márc. 2-án meghalt, ismét remélte a nemzet, hogy az uralkodó életében még megkoronázott V. Ferdinand majd több érzéket fog tanusi. tani a nemzet törekvései, haladási vágya iránt. Azonban ismét keservesen csalódott. A beteges fejedelem mellett ugyanazon tanácsadók voltak, mint elõbb: Lajos fõherceg, Metternich Kelemen, Pálfy Fidél. A kormány által elhagyottan, ismét magára maradt a nemzet lelkesedése.