Use Donate option to support page workers for the crawled data.

7165 ear€l érdekében háttérbe kell szorulni minden egyéb, talán anyagi érdekektõl nem egészen ment érzelemnek. Ne mondjuk azt, hogy az akadály sok: ne mondjuk, hogy nem bírjuk legyõzni azokat; mert nincs mivelõdési eszköz, mely feladatai, céljai arányában oly roppant szolgálatért, minõt teljesíteni hivatva van; oly kevésbe kerülne; oly csekély áldozatát igényelné a köznek, mint épen a közkönyvtár: és ép azért csakugyan szánalmas szegénységünkrõl, tehetetlenségünkrõl adnánk bizonyitványt, ha minden küzdelmet, a kisérlet minden fáradságát sajnálnók ; ha félnénk még olyan céltól is, mint a közkönyvtár. Mikor arról van szó, hogy egy általános nemzeti és társadalmi intézményt honosiítsunk meg, melynek beláthatatlan elõnyei vannak; akkor csekélyes érdekek miatt akadályokat gördíteni az ügy elé, nem volna egyenes, nem volna dicséretes eljárás. Mi nem hisszük azt, hogy akadna valaki, aki lelkében ne volna meggyõzõdve arról, hogy az általunk elõterjesztett eszme kivihetõ; mi nem hisszük azt, hogy Bajá városának ne volna polgára, aki megtagadná filléreit ily eszme istápolásától. Tudjuk azt is, hogy nemcsak társadalmunk minden rétege, de maga Baja város köztörvényhatósága is érzi a közkönyvtár alapításának jelentõségét s annak idején nem fog visszariadni a hatóság, hogy ugy mondjuk, köteles áldozatától, A közmivelõdés érdekében s0kat tett már törvényhatóságunk; de még nem tett ele get. Iskolákat alapitott és tart fenn, ezeknek tanitói karát fizeti; és csak a legközelebb mult közgyûlésen ismét igénybe lõn véve egy culturalis célra áldozatkészsége. De ez még nem aneriti ki az õ nagylelküségét:; mert hisszük és reméljük, hogy ha majd akad aki a köztörvényhatósági gyûlésen föl fog lépni sinditványozni fogja, hogy aközkönyvtár eszméjét a hatóság karolná fel, sikerre juttatni segítené, hogy akkor törvényhatósági bizottságunkra kétségkívül TÁAca Szabadka. Közli: D. A. (Folytatás.) j 1790. april 12-én restaurált ujra Szabadka, mint mindenhol az országban, ugy itt is a legnagyobb . örömujongással. B. vármegye 1790. april 7-ére hivta meg Szabadkát a Baján megtartandó közgyûlésre oly biztatással, hogy a neinzet és fejedelem közti meghasonlás minden emlékét és az ország belügyei intézkedéseire vonatkozó josefini intézkedéseket egy némelyik kivételével végleg megszüntesse. 1790. junius 6-ára végre II. Lipót országgyûlést hivott Budára, a minek nyomán az elõbbi törvényes állapotok megszilárdulást nyertek. Azonban ismét rövid ideig tartott a város békés haladása, mert II. Lipót rövid betegség után 1792. márc. 2-án elhalálozván, utána fia I. Ferenc a franciákkal háúboruba keveredett és ez idõtõl fogva a város története alig egyébb, mint részint országgyûlésen, sürgös esetekben pedig közigazgatási uton kivetett adók és önkéntes segélyezések mégadása és azok elleni remonsíratiók érdemében folytonos feliratás, deputálás és viszálykodás, Mig végre a francia háboru végeztével a király a nemzet 2 sv feltörõ lelkesedéssel kifejezésre jutandó helyeslõ akaratának érvényt szerezni hatóságunk mielõbb iparkodand, (Gondolkodjunk tehát az eszme felett komolyan, elfogultság nélkül; jóakarattal ragadja meg városunk intelllgentiája és komolyan vegye kezébe az ügyet és karolja azt fel városunk minden egyes polgára tõle telhetõ módon és ani hisszük, hogy nem sokára a közönség egy hó óhajává, elutasíthatlan szük séggé fog érlelõdni ez eszme mielõbbi érvényre jutása. . Mi hiszünk és remélünk, bizunk és várunk intelligentiánkban annyi fogékonyságot szebb és jobb célokért; hogy ez eszmét egészen elejteni nem fogja; hiszünk és remélünk azért, mert sok szép és nagyszabásu eszme, ujitás iránti hevülésébõl, sikereibõl meggyõzõdhetünk arról, hogy városunk intelligentiájának csak akarnia kell és mindenkor tudott nálánál sokkalla gazdagabb komunitásoknak példaadoan elõljárni, szép és nagy törekvésekben, eredményekben. Elõre tehát! közkönyvtárat Baja városának! Az európai béke megrendítve, Bismarktól jönnek és azért általános teltünést keltettek a nyilatkozatok; melyekkel a német hadügyminiszter a sereg erõsítésének szükségét indokolja. Mig eleinte csak általános katonai érvekkel harcolt; most már nyiltan kijelenti, hogy a készülõdés elsõ sorban Oroszország ellen irányul ; mert Oroszország az ulóbbi években olykép szervezte haderejét, hogy egyszerre folytathasson haborut Nemetország, Ausztria-Magyarorszag és Kornánia ellen és inásodik Plevnától ne kelljen tartania. A haborut pedig Broazard miniszter már a jövõ évre lehetõnek mondta. A román szerzõdés. Még a folyó hó második felében egy vomán miniszter több szakelõadó kiséretében Budapestre szándekozik utazni, hogy a kötendõ kereskedelmi s Szerzõdésre vonatkozó tárgyalásokat, a magyar és osztrak korinányokkal ismét fölvegye. A tárgyalásokon, melyek Budapesten lesznek és a melyek esetlegesen Becsben fognak folytattatui Szechenyi gróf és Baguchen örgróf miniszterek, varumint szögyény osztalytönök fognak részt venni. A vámháboru ! hat, mely a nagyar kormany gyõzelmét hirdeti, békével fog végzõdni, komaua nyujtja felénk az olajágat, hogy jóvátegye indokolatlan ellenségeskedését, lemondván jogos kívánalmait meghallgatva, 1802. május 2-kára országgyû tést hivatott Pozsonyba ; a melyen a nemzet sérelmeit hitte végre orvosolhatni. 4 reményében azonban keservesen csalatkozott az ország és látván, hogy a király célja az országgyûlésen is nem volt más, mint a hadsereg létszámának és az annak fentartásához szükséges adó felemelése; a nemzet mindinkább azon öntudatra és meggyõzõdésre ébredt, hogy csak saját ereje és iparkodása segitheti õt jobb fejlõdésre: csak saját munkája teheti õt nagygyá és erõssé; ezért csodálatos erõvel önmaga látott hozzá reorganizatorius nehéz munkájához. A nemzet szellemnek felébredése, erkölcsi és anyagi téren, roppant sikereket eredményezett. Bácskában a Ierenc-csatorna még meg sem volt építve, midõn máúr a Körösér és Béga csatornázása munkába vétetett. Széchényi Ferenc a nemzeti muzeumot teremti, Gr. Festetich György Keszthelyen a Georgikont alapítja, Vácon megnyillik a siketnémák intézete. Egy hadi akademia alapitására aláírások folynak. Kisfaludi Sándor és Kaziney Ferenc és mások fellépésével az irodalom terén is uj élet kezdõdik, 5. már-már serényen foly az önképzés és mûvelõdés lankadatlan munkája, és a fáradságot nem ismerõ tevékenység már biztató siker kölcsönözte uj erõvel, uj munkára hajt; midõn szerencsétlen harci vállalkozások ismét a háboru elviselhetlen terheivel szakadt a nemzet és ennek megpróbáltatásából mindig legerõsebb osztályhoz jutott Bácska és vidéke nyakába.