Use Donate option to support page workers for the crawled data.

10291 . II-ik évfolyam. ] Megjelenik: Iminden csütörtökön és vasárnap.Szerkesztösézés kiadóhivatal :I. kör, Jóó-féle ház, 43. szám, földszint.Minden a lap szellemi részére vonatkozóközlemények ide intézendõk. Egyes pél-dányok a könyvnyomdában és a könyv-kereskedésékben kaphatók. ! 3 1463. szám. 1TÁRSADALMI, KÖZMÛVELÕDÉSI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI KÖZLÖNY. FölhivásSzabadka város összes polgáraihoz.Tisztelt polgártársak !A már hetek óta tartó katonai. csapat átvonulások, nyiltan figyel:meztetnek arra, mit máig tenni el-mulasztottunk. Ezred-ezredet követ,kinek szive van és gondolkozik,tudja azt, hogy számos család marad. ápoló nélkül, számos család veszté. el a mozgosíitás folytán támaszát mindenét! j; Szabadka nem szokott hátra-. maradni ott, hol az egész ország. Segit! Mi nem fogunk, nem aka-. Tunk az ország többi városai mögött, maradni! Szeged hölgyei, Budapest töváros, Pest, Pilis és Kiskun vár-megye, Szentes, Zenta városok már. elöttünk járnak a nemes példával !. Kövessük öket!Mindazok, kik a mozgo-sitottak inséget szenvedõcsaládjain segitni óhajta-nak, fölkéretnek, miszerinttehetségük szerinti adómányáikat. Pénzbén, tépésés kötelékekbenlapunk szerkesztöségéhez küldjék. be, melyeket mi a t. polgármesterihivátalhoz, illetöleg a honvédmen-. házi bizottsághoz származtatjuk át,. az azokról való nyugtákat lapunk-. ban közölvén.; 3 A szerkesztõsége.A gyûjtést lapunk szerkesztö-sége indítván meg, Sziklai Vid 2Írttal, Kosztolányi Árpád 1 frttal,. Bittermann József 2 frttal járultak. ahhoz.Alakitsunk . olvasókört !Szabadka, 1878. szept. 4.(K.) A történelem nagy kirá-; lyats,! hõsei. és államférfiainak so-rában szerényen foglal helyet egy€gyszerü név, de melynek tulaj-donosa azt nagyszerü tettévelirta be Clió könyvébe, nagyobb ésJogosabb tiszteletet viva ki magá-. Dak, mint sok méltatlan koronásfõ — s e férfiu : Guttenberg, a. könyvnyomtatás feltalálója. Igen,ha az emlékezet örök lámpáját. Byujtjuk meg egy Kolumbus elõtt,ki egy uj világrészt fedezett fel, haNem tagadjuk meg ezt egy Diazertalantól, ki az Indiába vezetõJengeri utat lelte meg : ugy teljesen. Jogos az emlékezet adójával fizetni €gy Guttenberg nevének, ki az e s zmék világához vezetõ utat mutatámeg a világnak. Elötte a tudományegyesek kiváltságos tulajdona volt— 0Ö közkincscsé tette azt; csiga-léptekkel juthattak az eszmék egyikhelyrõl a másikra — ö sasszárnyakat adott nekik; — a drága irottkönyveket csak gazdagok vehettékmeg — az õ nyomtatásait mindenkimégszerezhett. Szóval Hém avolt Snem lesz találmány, mely nagyobberedményeket mutathatna fel, mintaz övé.Azonban nincs a világon fény,melynek árnya ne volná. Kiszámit-hatlanok a könyvnyomtatás elõnyei,de meg vannak annak hátrányai is,mely utóbbiak fökép azon körül-ménybõl származnak, melynél fog-va általa nemcsak a magasztos, dea káros eszmék is villámgyorsaság-gal terjednek el. Ha valamire ta-láló a vkétélü fegyverx elnevezés,ugy a könyvre nézve az; igen, an-nak hosszu, egyenes barázdáibólvagy a jónak szép virágai, vagy agonosz maszlagos gyümölcsei nÖ-nek ki, hiszen, mint mondani szok-ták, va papir türelmesr és egyenlõállhatatossággal viseli ugy az erényvalamint a bün apostolának sze-repét.Ez azonban legkevesébbet semvon le a föltaláló érdemébõl. —Nincs oly szent dolog, melylyelvisszaéléseket ne lehetne üzni, deezek miatt nem a találmányt kellkárhoztatni, hanem inkább töreked-ni kelle visszaélések megszünteté-sére. E tekintetben elsõ kötelességaz iskolát illeti, melynek növendé-keit arra kell vezetni, hogy különb-séget tudjanak tenni az üditõ italés a méregpohár közt, értvén azelsõ alatt a jó, az utóbbiak alatt arosz könyveket.De ez még magában nem elég.Az iskola teljesítheti feladatát, ki-jelölheti utánzásra intve a remekpéldányokat, óva inthet a silánytermékek követésétöl, s a tanulókmeg is szivlelhetik tanácsait, azon[ban jó akaratuk megtörik az anyagioldalon. Nincs pénzök a jó; talánkissé drágább munkák megvásár-lására, de hogy olvasás-vágyokatmégis kielégítsék, a kölcsön-könyv-tárhoz fordulnak. Fájdalom azon-banitt kevés kivétellel jó könyvre aliglelhetnek, mert az ily könyvgyûjmények nagyobb részét oly .mkák teszik ki, melyek az olv;tartama alatt lekötik ugyan a figiI-met, szórakozást nyújtanak. a szel-szi sé HANSEN GE SE En elt ász tos kásttszt zetét he Pál;tESázeE málha lemnek, vagy talán jobbán mond-va az érzékeknek, de midõn átol-vassuk a könyvet és kérdezzük ma-gunktól: mit tanultunk belõle? azigaz de elszomoritó válasz az, hogy.semmit! Példák az ily múnkákraaz újabb francia regények, különö-Sen a Ponson-félék, melyek a köl-csönkönyvtár zömét teszik ki. Azily könyvtár tulajdonosát ezért vá-dolni nem lehet; ö üzér, kia nagyközönség izlését akarja kielégitni,ez pedig szereti az ily édességeket,legyenek bár azok mérgesek is. Ilyolvasmányok által jutott nem egyreményteljes fiatal szív az ábrán-dozás, világába feledve a nagy-köl-tö intelmét:új ,Ábrándozás az élet megrontója,Mely kancsálul festett egekbe néz."De hát mint vegyük elejét abajnak? Egyszerüen: állítsunk egyoly egyesületet, mely feladatávátüzi tagjainak mulattató de hasznosolvasmányokat nyújtani, állitsunkésy Nevére . méltó ölvasókörtannál is inkább, mert városunkbanilynemü intézmény még nem ver-hetett gyökeret. Van ugyan többkönyvtárunk, minõ például a gym-nasiumban az ifjusági köny v-tár, mely azonban évek ótanem használtatik az ifjuságáltal, vagy az egyes kaszinók,könyvgyüûjteményei, de ezek a nagyközönség számára hozzáférhetlenekAz eszme sikere kétségkívül a rész-vevök számától függ, mely felettazonban, tekintve városunk intelli-gentiájára, kétkednünk nem lehet ;tehát csak kezdeményezni kell, mi-nek épen most van az ideje, merterélyes vezetés mellett az eszmetélig meg is testesülhet, és némegy családnak nyújthat a hosszútéli estékre szórakoztató és Sziv-nemesitõ . olvasmányt.A felhõszakadás.Az augusztus 31-ikén éjjel dühön-gött borzasztó zivatar, sokkal nagyobbtérem dühöngött és nagyobb pusztitástvitt végbe, mint az elsõ jelentésekután gondolni lehetett volna. NemcsakMiskolc városa szenvedett iszonyuan, sa Szinva mentén rombolt a féktelen ár,hanem nagy veszedelem látogatta megEgert is, Nyitraés Barsmegyére, a Zsit-va kies völgyére szintén oly irtóztató fer-t, a minõ a környéket ember: nem sujtá. A , N. H."-nak"a veszély idején épen Mis.olcon idõzött, az általunk kivonatosanközölt következõ sorokat. irta ; 1878. szeptember 5-én. dm —.EjjõfHizetési díj :Egész évre 7 frt — kr,Fél évre 3. frt"50.krzNegyed évre . az 1 0080, krEgyes szám ára . —— 10 kr Elõfizetések elfogadtatnak : Székely Si-mon, Oblath Leo és Schuller Józsefkönyvker. uraknál és Bittermannd ózsefKönyvnyomdájában, ]! . Hirdetések Sziklai Vid urhoz inté-T0k zendõk s jutányosan számittatnak. 0 átkelt lete láe tást áztá aotináBudapest, aug. 831., Tisztelt szerkesztõ ur! Tegnap es-te érkeztem haza Miskoleról, hol egyszörnyü elemi csapásnak voltam szemta-nuja. Egerbõl jövet Lévay József bará-tomat látogattam meg, egy pár napot mu-lattam nála.Alig tértünk haza s nyugodtunk le,tizenegy óra után szörnyü vihar vert felálmúnkból. Ily dörgést soha sem hallot-tam ily sürü villámlást soha sem láttam.Egy negyedóráig majdnem folyvást rém-letes villámfény világította meg a városts felhõszakadás omlott utcáira. A Szinvavize s a Pece patakja csakhamar kiárad-tak s rémes zugással omlott az ár, ma-gával sodorva hidakat házákat, embere-ket, állatokat. Oly hirtelen jött, oly gyor-san növekedett az ár, hogy a hatóság mitsem tehetett, s az emberek mintegy te-hetetlenekké váltak. Emberi emlékezetóta nem volt Miskolcon nagyobb árviz, s"igy a mentõ eszközök teljesen hiányoz-tak. Majdnem három teljes óráig tartotta szörnyû: vihar s a szürkülõ hajnal afélvárost römban vagy megrongálva 1ta-lálta.Még azelõtti való nap egész gyönyör-rel szemléltem e várost, a mely, a miótautolszor láttam, sokat szépült s mindentekintetben emelkedett, 8 másnap reggelszivrenditõ látvány tárult ki elõttem, Vala-mennyi hid, utcá-kövezet szétrombolva, afõutcát szegélyezõ szép fák nagyrészt le-döntve. A mit Budapesten 1875-ben azördögárok kiáradásánál szemléltünk, aztitt tizszeresen találjuk. A halottak számamégközeliti a 300-at. Itt agyermek borultaz édes atyjára, ott azatya gyermekeire ;.itt egy megmenekült anya ölében egy holtgyermek szunyadott, s egy élõ sirt; emittegy fiatal 16 éves szép leány volt kite-ritve, nyakában arany kereszt, oly szelidarccal, mintha csak aludnék; amott egyöreg férfiut tettek koporsóba, kit betegágyából ragadott ki az ár.De nem folytatom tovább a fájdal-mas rajzot. A vidám és élénk Miskolc abánat és rom városává lett. 0--hat mil-liónál többre megy az anyagi kár. Emellett különösen a szegényebb osztály-ban nagy a nyomor, 8 gyors segélyre vanszükség.Kérem a tisztelt szerkesztõ urat,szólitsa fél adakozásra a közönséget, snyisson lapjában rovatat a miskolci káro-sultak javára. Miskolc veszedelme az or-szágra kiható csapás, s a hazafi és keresz-tyén szivek nem fogják részvét nélkül.hallani e szörnyû szerencsétlenséget, enagy nyomort.A magam részérõl im itt küldök, amit küldhetek, néhány forintot."xNincs mit hozzá tennünk é szavak-hoz. A szerencsétlenek nyomora eléghan-gosan szól, hogy kinek szive van meg-hallja. Hatóságunk maga vette kezébe agyûjtést és az alkapítány ura következõtartalmu gyüjtõ ivet küldi szét : , Felhivás .Felhivatik e város nemeskeblû közönsége,mikép a f. évi augusztus 31 — szeptember1 közti éjjel történt felhõszakadás követ-keztében a miskolci károsultak felsegé-Iléséhez és nyomoraik enyhítéséhez, kely-