Use Donate option to support page workers for the crawled data.

10010 : II-ik évfolyam. 4Megjelenik:minden csütörtökön és vasárnap.és kiadóhivatal :I. kör, Jóó-féle ház, 43. szám, földszint.Minden a lap szellemi részére vonatkozóközlemények ide intézendõk. Egyes pél-dányok a könyvnyomdában és a könyv-kereskedésekben kaphatók.!Szorkosztöséó[j 238. szám, , SZABADKA és VIDÉKE.TÁRSADALMI, KÖZMÛVELÕDÉSI, SZÉPIRODALMI ÉS $SU8oTi6A A szellem ünnepén.SZABADKA, pünkösdvasárnxpján.alkotó a nagy mindenséget elárasztá,hogy fényében a teremtmény lássameg a fönséges mûvet, áldja, ma-gasztalja érte szerzõjét, — az avilágosság tizennyolc évszázád elõtttalálta meg folytatását, megdicsö-ülését, midõn a lélek éje oszlott éspedig önmaga fényétõl, midön alélek napvilágára ébredt a teremt-mény, hogy lássa meg azt áz örökvalóságot, melyet nem: határol atér; melyétökeny urat az idõ;lássa meg önszellemét s térjentudatára annak, hogy nemcsak keze-müve Öö az Alkotónak, hanem bár"parányi, de ügyanazonos: lényegürésze a Teremtönek. Földi vilá-gosság a szemnek, tulvilági fény azértelemnek, — ez ama kettös vilá-gosság jelentösége! Es bejárta efény az értelmet, melegével tenyé-szetet fakasztott, feslett a virág smegtermé gyümölcseit : ezek adnakma. tápot az egész földkerekségszelleméletének. A szellemélet ha-talma, áttörve az akadályokon, me-TÁARGAAz , Aeol-dalok"-ból.Mért: hogy a lélek halhatatlan ?Mért nem virág, a melynek szirmaEzer levélbõl olvad összeS mindegyikre egy eszme irva? Mért: hogy a lélek általéliA szivnek minden szenvedésétS eltûri, hogy a földi kinokNevök szent aranyjába véssék?Mért éli-túl lelkünk a szivet,Hogy amidõn pihenni térünk,Tovább szenvedjünk halhatatlan$§ a síron túl: is ujra éljünk?Miért követ lelkünk hajójánA szeuvédés a sir révébe,Hogy a vilar ott is csapdosson,Az örök kikötöbe érve?..a Virág ha volna lelkünk, s múló,Hervadna nyugton, halkan, békénEgy érzelem után a másik,Válás szelid pirjában égvén .."És leperegne lassan-lassan . . .S a hervadásnak bús szellõjeFölkapná a lehullott szirmotMiut holt fiát síró: szülõje , . .S elvinné miuden érzelemnekLehervadt szirmát a vidékre,lyek utjábáni állottak, lassan bár,"de fokról fokra biztosan emelkedett(és lépésrõl lépésre éreztette. erejétaz anyaggal és kényszérítette aztszolgálatára lenni. A szellem, azistenségbõl az emberiségnek jutottezen parány, nem elégedett meg afölddel, melyen járt, s. azzal, mirajta van, lemegy annak. mélyébeés felhozza onnan, mit ott értékesttalált, felszáll a imindenségbe éshódit mindenfelé. Hatalma ellen-állhatlan, ereje legyözhetlen, merta mindenhatóságból is jutótt szá-mára rész. :Bámulat ragad meg mindenkit,ha végig gondolja azt a hárcot, azta küzdelmet, századokig tartó véresharcot, melyet a homálylyal vivotta felvilágosított télekazonesodáclatraméltó ember megjelenése óta,a ki meghozta azt a világosságot.A keresztény hit büvös erejét találjaabban, hogy isten is volt amazember s. a kik ezt tagadják is, kény-telenek beismerni, hogy isteni voltamaz ember, mert felszabaditá alelket láncaiból, kivezeté börtöné-böl — a szabadság trónjára! §hogy vitte végbe ezt? Szellemével.LOS esleséezd S e ls NN õSÁS ee etenÉz egsõ EGT SETS NT I ÁT RT KAEEE,Ahol kinõtt s elõször feslett,S elsõt mosolygott tiszta égre ., , Hadd muljon ott el... ott meghalni,Abol születtünk, olyan édes,Az idegen föld eltakarniNyugvó halottját soh"se képes. ..! Kisir alóla egy-egy fájó,! Egy messzevágyó szivnek álma,; S kikél éjjente, hogy ködszárnyonSzülöföldéig menne, szállua . . .Mig, ha a lélek minden szirmátSzülõbazája temetné el... .Aludnék néma háboritlanS nem kelne ujra csöndes éjjel, .A szerelem a kis ligetben,A honvágy ott a houi földben,A barátság a csatatéren,A fájdalom a temetõben . . . ,: . , Mért : hogy a lélek halhatatlan !Mért nem virág, a melynek szirmaEzer levélbõl olvad össze,Várady AntalA Svábhegyrõl.(Pünkösdi tárca.)!I Nem is próbálkozom meg a feladat-ital, bogy a Svábhegyrõl irjak, vagyishogy leirjam a Svábhegyet, mert hegyet; voltaképen nem is lehet leirni, az olvasó azt A. népnek, mely köveket ragadottaz elbotlott asszonyra, azt kiáltá:vönlismérét la — a népnek mely,földi: ura : ellen lázadást követelt,azt kiáltá : vengedelmességla — anépnek, mely "boldógult az igék-ben, miket ájkairól hallott, de melyelhagyá öt, midõn a keserü poha-rat szinig kiüríteni készté, azt mondászeliden : sbocsánat!ua Eza szellemtüzfényü Hap volt á mennybóolton,melynek addig csak pislogó csilla:gat valának a homályban. Mártyrrálett amaz ember. De csak teste haltmeg, szelleme áthatá "az egész. vi-lágot, s bár akadtak s tán akadnifognak oly korlátolt látásu zsarno-kok, kikhez még ugy is kellett kö-)nyörögni : vengedj népeidnek gon-sdolátszabadságot, a — ám ezekenszánakózik a bölcs, mert tudja biz-tösan, hogy a gondolat, a. szellem /kivivja magának a szabadságot.Evezredekig járt mankón aszellem, tapogatva a mûveletlenség /sötétében s alig téve századokon;át egy-egy lépést az ingoványban,— s mily óriási változás! A mintfelhasadt a hajnal, a mint megje-lent a világosság napja a láthatá SZESZ ASZ ZSZSZZSZNZÉZSZNZSZZ ZSZ SZ eTETT mondaná, mikor a rajz végére ért: hegyhegy. Dea Svábhegy-rõl, vagyis atetejérõl irok, a mi ugy : értendõ, hogyeljöttem a népünnepre én is, melyre min-den ember eljön a fõvárosból, kivéve aztja nehányat, a ki vagy otthon maradt,vagy visszament a hidfõtöl, mert nincsreménye, hogy. épen, egészségesen feljus-son elõbb alóvonatra, aztán a togaskerekü,vagy a hogy köznyelven hivják, kapasz-kodó vasutra. Es én ezt a nehányat oko.saknak mondom, a mennyiben otthon ma-radtak, 8 boldogoknak vallom, a mennyi-en" lemaradtak. En hát nem volnék semokos, sem boldog? Én — én más vagyok,nekem személyes tapasztalatokat kel) gyûj-tenem, nekem sokat kell mernem, hogysokat nyerjek. Már ezen bölcselkedésemis elárulja, hogy nem vagyok nem — okos,hogy boldog is vagyok-e, azt meglátom,ha letûnt a pünkösdi nap az égrõl s én(valószinüleg gyalog) hazatérek, ha ugyantérhetek. Barátom tárcairó, nem ért ebbõlsenki egy szót sem, a mit teitt beszélsz!Elhiszem, de megérti mindenki az utolsóbetûig, a ki elolvassa s megfontolja e tár-cát az utolsó betûig. Ime :Nem maradhattam otthon a népün:nepélyrõl, mert személyes tapasztalatokatkell gyûjtenem. Én ugyanis bizonyosantudom, hogy szárazon haza nem megyinnen senki. Mert a mily biztosan kilát-ták a csillagokból azt, hógy az idén pün-kösd elsõ napja. vasárnapra, másodnapjapedig hétfõre esik, oly bizonyos az is,hogy pünkösd hétfõjén a Svábhegyen fel-höszakadás lesz. Legalább eddigelé, miótaa pünkösd hétfõjét kitalálták, vagy mióta1878. junius 9-én. Elõfizeotési díj:7 frt — kr Í3 Írt.50 kr1 frt 80 kr, — — 10krEgész évreFél évrejr... Negyed évre. .! — Egyes szám ára ! — Elõfizetések elfogadtatnak: Székely Si-"(min, Obláth Leó és Séhüllér Józsefkönyvker. uraknál és Bittermanng ózsef; könyvnyomdájában. ]i Hirdetések Sziklai Vid urhoz intõ.zendõk 8 jutányosan számittatnak.[ SALA ÉTTATE gEITA TKZ TÉ ALATT Má ATRÁTTS TET EAGLE KÖ EE EL 38 ADe enszt trõ ésazásszosáttlron : hasztalan volt minden eröl-ködés, hasztalan mindén pára, melya forró olaj, izzó vasak által kion-tott vérbõl felszállt, hasztalan min:den máglya füstje, hasztalan min-den düh lehelése : nem homályo-sült többé á fény el.A keresztény hit ma a Szent-lélek ünnepét üli. S valóban az aszellem, az a lélek, mely hálhatat-lanságót hozott a földre, mely meg-tánitá á milliókat egymással bészélni,egymást megérteni, hogy tökéletes-ség ne csak végcéljok legyen, deazt sikerrel elérni is iparkodhassa-nak, az a szellem, az a lélek szentis valóban. Az á. lélek uralkodikma kizárólag s már ma meg vanazon "magasztos dicsõsége , hogyuralkodni is" fog.— mindörökké.Szánandó az, ki gátját szelni merné,és áldott az, ki meghódol. elötte,felismerve önmagában azt, hogy õis paránya, osztályosa, részese amaszent szellemnek! 18]4at AE OT e a ÁZ A TS a E TEK ASS a pesti svábok azt találták ki, hogy pün-kösd hétfõjén tartsanak , Kiritog"-ot aSvábhegyen, ez másként soha sem volt,En nem voltam ázon halandók, de élet-ben maradottak közt, sem azon halandók,de meg is haltak közt, a kik-a Svábhegyeddigi vendégszeretetében részesültek pünkösd héttön, tehát nem is lehet személyestapasztálatom e barátságról, Ezt megsze-rezlietni, t. i. a barátságot, volt idejöve-telem célja a tapasztalatot szerezni kiván.tam aziránt, vajjon oly mostoha lesz-e eza barátság a Svábhegy részérõl akkor is,ha én ülök vendégszeretõ hátára, vagykopasz fejére? Ilyen gondolat! Szeren-csétlen barátságkeresõ ! A hátára, kopaszféjére ülni s azt remélni, hogy le nemdob s ha ledobott, hogy le nem rug szik-lás csizmáival! Mindegy, én megpróbálom,meg kell próbálnom, hadd tapasztaljakezzel is többet, sokat, mindent és — mégvalamit. Mit? ÍAzonnal kimutatom, hogy mit? Arrólis. bölcselkedtem fenntebb, miszerint sokatkell mernem, hogy sokat nyerjek, ettölfügg, boldog leszek-e, ha a pünkösdi napletûnik az égrõl. Es én ezt akarom ki-tapasztalni.zA kik ismernek, tudják, hogy sze-.gény ember vagyok; a kik nem ismernek,azt is hiresztelik, hogy annyira szegénember vagyok, hogy még mai kiráodulá-somra is kölcsön vettem a pénzt. És eznem rágalom, csak akkor volna rágalom,ha azok hiresztelnék, a kik ismernek. —Szegény ember létemre tehát egyszer fur-csa .kázus történt velera. Belém szeretettégy uri hölgy és pedig olyan körülmények