Use Donate option to support page workers for the crawled data.

17150 az országos közegészségitanácshozmint tudományos testülethez, a következõkérdéseket intézte :I. Célszerünek mutatkozván, hogy. azon küteges hagymáz, melynek behur-colásától tartani lehet, a közönség által"is felismertethessék, közlendõ lenne ezonbetegség jellege, korjelei és lefolyása II.Vajjon e betegség ellen nem volna-e, azujabb gyógyelvek 8 tapasztalatok alapjánhatályosnak mutatkozó egyszerü 8kisebb helységekben is könnyen kivihetõgyógykezelés és gyógyszerelés alkalmaz-ható, melyik legyen az s nem lenne-ecélszerü, azt orvosokkal, különösen pediga vidéken alkalmazandó járványorvosokkalközölni ? III. Nem volnának-e továbbá a!járványos betegek befogidására felállítandószükség-korházak felszerelésénél és beren-dezésénél, a járvány jellegéhez képest,bizonyos gyógytani elvek vagy föltételekkövetendõk, és ha igén, melyek azok?IV. Mikép óvhatják magukat a betegek-"kel foglalkozó orvosok és ápolók legsi-. keresebben a ragály veszélyétõl? V. Me-" lyik volna — figyelommel a fertõztetleni-. "tendõ tárgyakra, a leghatályosabb fertõz. tetlenítõ szer s a leghatályosabbak közül" melyik volna legkönnyebben s jutányosanmegszerezhetõ ? . VI. Tekintettel arra,"" hogy nemcsak azon helyiség, a hol aragálybetegek elhelyeztetnek, hanem elõre" láthatólag bizonyos mérvben maga a körlégis nagyobb kíterjedésben ragályozva lehet :. nem lenne-e az " ujabb kisérletek alapjánmaga a ragályozott helyi körlég is, az. emberek és állatok egészségének koc"káztatása nélkül, valamiképen fertöztet-"lenithetõ 8 ha igen, mily módon ésmily elõvigyázati intézkedések megtartá-. 8a mellett ?" "E lap, mint a nyilvánosság kö-zege, legfõbb kötelességének fogja. tekinteni, hogy ez élet-halálkérdés-: nek legcsekélyebbnek. látszó oldalase kerülje el figyelmét s ezennelörömmel jelentheti olvasóinak, hogyköztünk a bajnak még elõjelei semmutatkoznak s hogy az felõadottakszerint a legfõbb s legilletékesebb.hatóság örködik egészségiínk felett,igy hát még semmi okunk sincs acsüggedésre. De tartsuk szem elõttaz életben helyesnek: bizonyult el-. vet: , Félni: jó a bajtól, csak meg-ijedni nem!" " :Hz ; 3A nõk társadalmi állása.Néhány szó a nönevelés reformjához.Bánfi Jánostól.(Vége.)III.bKönnyü ugyan valami bajt észre-, venni és ecsetelni; kevésbé könnyü annak eredetét kipuhatolni, nehéz azonbanFÉLE Poor LED S TT STT ETT nyom, mutassa meg nékem a szerencsést,ki az?. Mit kiván ön! Hisz ez minden dis-. eretió ellen volna, melylyel én a fõudvar-mesternõ , iránt tartozom ;. barátom abbólnem lesz sémmi. On ugyan elbeszélhetiVarsóban imindezt, mit tõlem hallott, dea nevét? nem a nevét megmondani, avagyrámutatni,ily esetben, nagyon is ügyet-1... lenség volna, Férjem ilyféléket nem tür-. het." —§ A elõzene vége felé volt már, a han-. gok a zenekarból erõsebben hatoltak föl, a. sközönség feszült várakozással tekintett a. , szinpad felé, az új Don Juaut mielõbb lát-. ni kivánta mindenki, de az idegenn.: k az" orosz követ páholyában nem volt most füle" Mozart remek zenemûvét hallgatni, semszeme a gyönyörü szindarabot nézni;, õ. csak a kedvés, gyönyörü gyermeket látta,.-ki annál érdekesebb volt elõtte, mert azok. a szép szem k, azok az édes, barátságoseperajkak, titkolt szerelmet ösmervek.Környezete, egynehány öregebb és itjabbnõ felhagyott a beszélgetéssel, a zene hang-. jaira figyelmezve. Zsófia szemeit a tömegen jártatva, valakit keresni látszott. , Vaj-jon küld-e kedvesének egy két gyöngédpillantást? gondolá magában az idegen;. vajjon ki fogja-e keresni a tömeg közül,"hogy neki egy rejtett mosolylyal, egykönnyü fölhajtással, egygyel ama ezer5." meg ezer jel közöl, mit a néma :zere. Jem kitalál, tudtára adja érzelmeit?" Gyors. könnyü pir jelentkezett Zsófia arcán, szé-"két jobban oldalvást igazítva, nézett né-hányszor a páholy ajtajára, az ajtó fel-nyilt és azon egy magas, szép ifjú lépett az annak beszüntetésére szolgálható esz!közöket megtalálni. Azért koránsem va-gyok oly merész azt állítani, miszerint azáltalam felhozanidó javaslatok a legjobbak ;volnának, — hiszen senki sem csalhatat-lan, a ki földi anyátó! származott.Vizsgáljuk inost sorban a fent em-litett forrásokat. A fényûzés nem egyéb,mint azon vágy, többnek látszani akarni, /mint a mi vagyunk. A tényüzés nõnem,nél elsõ sorban a ruházatban nyilvánul.A tüntetésiés tetszési vágy oly. ismeretesek, hogy ezek ecsetelését feleslegesnektartom. A cimhajhászat ís a luxus egyik tényezõje. Ma már majdnem félnünk kell /egy egyszerü polgárnak nejét ,asszony-.ság"-nak címezni; —: ,tensasszony" a va-lódi. Azon fiatal ember, ki magyar táv/salgásunkban valamely hivatalnok leányátegyszerüen ,kisasszonynak" cimezi, a leg-ritkább esetben számolhat annak kegyére ;mert most már minden kisasszonyt a , nagysád cím illeti meg, egy. cím, mely jog ;szerint csak nagyobb rangu állami hiva-talnokokat illet. Csodálkozhatunk-e, hamajdnem minden asszony, minden leányily címek után vágyván, legalább ruhá-jában is ily ,nagysád" akar lenni? Cso-dálkozhatunk-e, ha a konyhaleány báliruhát csináltat, mely 3--4 havi fizetésétegy éjjel felemészti ?Egy ártatlan adoma jutott eszembe.Valamely egyszerû német család leányaisok ideig csak a ,Jungfer" címet igényel-ték. Fortuna egy trefferrel kedveskedett,a család jómódúvá lett. Jön egy más családnak szolgálója, s kérdezõsködik a kony-hacselédnél, valjon otthon vannak-e a ,Jung-ter§-ek. Büszkén felel a cseléd: , UnsereFráulein sind keine Jungfern mehr." Ter-mészetes tableaux. 8 j" A címek beszüntetése egyike volnaama eszközöknek, mely a büntetésre mél :tó luxust köreinkbõl számûzhetné ; — olycímezések beszüntetése, melyek az eszte-lenség országába tartoznak. A mit emberiesztelenség valaha felépített, azt emberiész bátran és jogosan szétrombolbátja.A baj második és harmadik; forrá-sául a munkakerülést és az álszemérmethoztam fel, — az elsõ úgyszólvánikövet-kezménye az utóbbinak. A munkakerüléslegtöbb esetben nem, csupán természetesegyéni henyeségbõl hanem azon :körül-ménybõl " is; ered, hogy sokan hasznos ésfelette ajánlatos: foglalkozásokat lealacso-nyitóknak tartanak, Sok anya — nem mind— már a zsenge koru leányokba plábntálják be ama tant 8 vele együtt azon imeg-gyõözödést"is, hogy a munka csak a szol-gaszemélyzetet illeti, s õk csak azért van-nak, hogy annak gyümölcsét élvezzék. Igya leánykából hölgy lesz, ki regényeketszeret olvasni, franciául perfect parliroz,a zongoránál phantaziál s hú vá kédvezõsors megváltozik — fejét veszti. Ein ealte Geschichte; doch bleibt sieewig neu.Minden leányt már ideje korán kobe, közeledve a matronák egyikéhez, F.fejedelemnõhöz, Zsófia anyjához, Zsófiaegykedvüen játszott látcsövével, mit. ke-zében tartott, de az idegen jó emberisme-rõ volt, kiolvasta mindjárt szemébõl, hogyez, és nem más az a SZErPEnCSÉSiAz itju arcát még mindig nem látha-tá; de termete. és tartása igen ösmerõsvolt elõtte. A fejedelemnõ leányait is bele-vonta a beszélgetésbe, ki is barátságosantekinte föl, és valami élceset válaszolhatott, mire anyja elmosolyodott, az ifju pedig megfordult, és — ,istenem Zvonievskygrót!" kiáltott fel az idegen a követ páholyában, oly haagosan és aggodalmasan,hogy az oldala mellett álló követ hevesenmegijedt, és neje a vendég kezét görcsö-sen. megragadva, a maga mellett levõ szék-re rántotta. gnAz ég nevére, hogy csinálhat Önily botrányt!" kiált fel boszankodva a del-nõ. A közönség, jobbról-balról. idenéz, kiis hallotta, ily szörnyût kiáltani? Szeren-cse, hogy . épen oly erõsen szól a zene,különben mindenki meghallotta volna azön Zronievsky-ját. Mit akar Ön a. grót-fal? Hisz tudja On talán, hogy mi kerül-jük, mintha nem is ösmernõk öt?s Egy szót sem tudok," viszonzá azidegen; ,honnét is tudnám, hogy kit is-mernek, és kit nem, hisz alig három órá-ja vagyok itt? Miért kerülik Önök öEt, Talán ösmeretes lesz Ön elõtt ma:gatartása kormányunkkal szemben 4 mov-dá az orosz követ; ,õ számûzve van; ésaz rám nézve elég kellemetlen, hogy Õátt, és mindig itt akar lenni. Nem igenelõnyösen ismerte öt meg az udvar, és moly foglalkozásokra kellene szoktatni.Ha a krülmények engedik, tanuljon zon-gorázvi is, — a zene a kedélyképzés fon-tos eszköze; de fõcélja nem lehet soha.Kézi-, konyhaés kerti munkák, irásbelifogalmazványok készítése, hasznos könyvek olvasása legyenek a leány foglalko-zásai; egy dal, zenedarab, jó elbeszélésszolgáljanak a kedély felviditására s.kép-zésére. Diesterweg mondja: ,Az év termékenysége fõleg a tavasz idõjárásától. függ. Termékeny tavasz után következõnyár jó aratást hoz. Epúgy függ aaz ember jelleme, lényege és sorsa fõleg,sót maidnem egyedül attól, hogy hogyaaés mivel töltötte az ember életének tava-.szát, az ifjuságot. Tavaszi lelkesedés el-tart az egész életen; nélküle nincs lelkesülés, nincs heroismus a késõbbi korban;söt, nélküle csak esüggetegség, félszegségés aljasság."Igazat kell adnunk az ujkor e kitü-nõ paedagógusának; saját tapasztalataink" késztetnek arra. Es a mit helyesnek talál-tunk, miért vonakodjunk annak kivitelével, mégvalósításával ? — Igen, dolgozni,munkálkodni tanuljon a leány már zsen-ge korában; hasznos foglalkozás irántiszeretet és lelkesedés már korán plántál-tassanak a termékeny talajba, — s a mun-kakerülés, az álszemérmetesség el fognaktünni. Ha azatán borús napok következ-.nek be; ha az élet láthatárát sötét, vészt-jósló fellegek boritják el; ha szükség ésnyomoruság ajánlkoznak házi társaknak !a leány, az asszony nem fog csüggedni;mert hasznos munkára forditott szorgalomnem hagy elveszni. .ÉVEltévesztett nevelés fõforrása sok le-ány és asszony szerencsétlénségének, Mibenáll ezen eltévesztés? Abban, hogy vagymég nagyon ragaszkodunk elévült szoká-sokhoz és elõitéletekhez, — vagy hogymég nem vagyunk egészen tisztában aleány rendeltetésével. Minden nap lehetünkfültanui ilyen és hasonló nyilatkozatoknak :, Szüleink és elõdeink igy és úgy nevel-tettek s boldog emberek lettek belõlük,tehát minek neveljük vagy neveltettükgyermekeinket másképen?" A ki igy tudkérdezni, az aligha ismeri a latin költõeme mondását: , DTempora mutantur, et vosmutamur in illisz" az aligha tudja, hogyaz "idõ s vele együtt a viszonyok is ha-ladnak és változnak; õ úgy tûnik fel elõt-tem, mint ama ösz földmivelõ, ki csodál-kozott azou, hogy a tanítónak, kinek ural-ma alatt még õ is kénytelen volt sajátmeggyõzõdése ellen az ,Oh wie herrlich,oh wie schön, istes, in di Schu! zu gelvn"gyönyörû iskoladalt fújni, 50 váltóforintból s nehány gavasból álló jövedelme volt,s utódja 300, — horribile dictu pengõ —forintot és szabad lakást. élvez; megráztaösz fejét s Ben Akiba mondásának ellen-kezõjét állitá.De nemcsak a laikusok járnak ily SZESZ KER e VESE TETT TT S SETAnékem minden lépésére vigyáznom kell,s mégis a viszonyok ugy kivánják, hogyén õt kerüljem. S ezért aztán csinál isnékem ez a veszedelmes ember elég bajt.Felsõbb helyen tudni akarják, hogy mi-bõl él, és pedig oly fényésen, mivel vagyonát is confiskálták, és én nem tudomazt kifürkészni. Ösmeri On öt báró?"Az idegen csak ugy félfüllel hall-gatott a beszédre, szemei a fejedelmi pá-holyra voltak irányozva, látta mint be-szél Zronievsky a fejedelemnõ és atöbbihölgyekkel, mint tekintett tüzes szemeivelZsófiára és az viszont az õ szemébe visz-sza. A függöny felgördült, a gróf visszavonult, és a páholyból eltünt; Leporellóelkezdé panaszát.nOsmeri On öt, báró ?" ismétlé akövet, ,tud valamit közelebbrõl viszonyai-ra nézve.", Égyütt szolgáltunk a lengyel légió-ban."o gaz; õ a francia hadseregnél szol-gált; látták többször egymást? tud vala-mit viszonyairól ?"n En csak akkor láttam öt," vetéoda könnyedén az idegen, ,mikor aszolgálat magával hozta; mást nem tudokróla, miat, hogy jó katona, képzett tiszt."A követ hallgatott, talán mert hitte szavaknak, vagy talán csupa óvatosság:ból, nehogy vendégében minden továbbikérdésével bizalmatlankodást keltsen. Azidegen sem mutatott semmi kedvet e tár-salgás folytatására ; az opera egészen el lát-szott öt foglalni, és mégis egész más volta tárgy, mi lelkét folytonosan lekötve tar-tá. , Tehát ide hozott téged szerencsétlen különös gondolatokkal; van egy ,tudós"felekezet is, mely feladatául tûzte kima-gának, minden haladást ellenezni. Hatal-ma aagy, de meg fog, meg kell szûnnie.Hiszen azt akarja, hogy még most is amaredves talpköre építsünk, mely Plim ide-.jén rakatott; kivánja, hogy a frissen fel.csirózó szabadszellem a konzervatismusnyomasztó bilincseivel leköttessék. Sze/münk bizton néz a jövõ távol ködébe.Vagy talán egyedül az ember képeznekivételt a nagy természetben, hol minde-.nütt haladást, változást — legyen az fel— vagy lefelé, — de sehol megállapodástnem észlelhetünk? Nem, az ember is —és különösen ez — alá van vetve nagy-.szerû változásoknak. Nem értem itt azembert mint egyént, hanem mint fajt. Ha.tehát az ember rendeltetése, feladata éséletviszonyai mások lettek mint évszáza-.dok elõtt voltak, lehet-e õt még most is /úgy nevelni mint akkor? Nem. Más cél,más eszközök; megváltozott . cél, megvál-tozott eszközök. !Jelenünk nincsen, csak. multunk és /jövönk van; most melyiknek képezzük !leányainkat? Csak bálgatagok kivánhat]jják: a multnak! Kié a mult? Egy el-tünt nemzede:ké; Tekintsük leányainkat, §kik számára az élet kikelete elsõ virágai!val ime csak most köszönt be eltüntek: !nek! A jövõ a mienk és az ifjuságé;ez az a miért élnünk, a minek leányain-kat, nevelnünk s képeznünk kell. Nemtudjuk ugyan, hogy a jövõnek mily idõ-fjárásai lesznek, de épen ezért minden es: [hetõségre el kell lennünk készülve; —azonban az a pillanat, mely a jövõt a mült[tól elválasztja, s melyet közönségesen j er /lennek nevezünk, úgyis sejteti velünk .azt, hogy mit kell tennünk; hallgassunkrá, nem fogjuk megbánni ! ]Megkerestettünk a következõ 80[/rok közlésére: kivonat a székesfehérvári [/1879-iki országos kiállitás általános szarjbályzatából. E1. A székesfehérvári 1879-iki orszá: [/gos ipar-, termény-, szépmûvészetés állatkiállítás Fejérmegye és Székesfehérvátköztörvényhatóságának pártfogása alatt áll:2. A kiállítás szellemi részére, nep.vezetesen az intézõ és vezénylõ közegek 1közti érintkezésre vonatkozó levelezések : §Országos kiállítási végrehajtóbizottság elnökségéheziSzéhesfehérvárott" intézendõk.[/3. A kiállítás Székesfehérvár területén a polgári lövölde és méntelep helyiségeiben s ezek szomszédságában levõszabadtéren rendeztetik, A kiállításra redelkezés alatt áll 4284 (] méter fedalatti tér — és pedig a mén telep helyr[/ségeiben 3813 [] méter, a lövöldei helyt [/ségekben 471 ( ) méter; továbbá 40748 [/TC] méter szabadtér — és pedig a még.telep udvaraiban 19611, a méntelep ud-. es se eg hadmee ee em ztztes mez végzeted; ?" mondá magában, ,szegény [/Zronievsky ! mint gyermek Kosciuskótakartad segíteni, és hazádat felszabadi [/tani, szabadság és Kosciuskó eltüntek (€elcsendesültek ! Miat ifju a fegyver dicsõ [/ségeért lelkesültél, szivedet megóvtad §[/szerelemtõl oly sokáig, és most megtalá aaz mint férfit s lásd — kedvesed oly roP" [/pant magasan áll fölötted, hogy vagy iz §ledni, vagy megsemmisülni. ..." agBarátjának sorsa, mert Zronievskf [/gróf az vala, annyira lehangolta az igent, hogy belemerült abba a mély bkomorságba, melyben a világot és m!dent elfelejt az ember. A követ alig biszavaival eszméletre hozni az elsõ felvõ [/nás végével, mibõl csak a tapsvihar 9 [/az éljenzés a földszintrõl volt képes :felriasztani. vé HK, A fejedelemnõ kérdezett On utánmondá a követ ,azt állitja, hogy az 0családját közelebbrõl ismerte; jöjjön, 08lassa el homlokáról a búskomorságotpáholyba vezetem, bemutatom."Az idegen elpirult; szive dobogo!maga sem tudva miért; csak midõn miá tornácon volt a követtel és a fejedelipáholyhoz közeledtek , érezte, hogyöröm az, mi vérét ugy mozgásba hoz"az öröm ama kedves lény közelében len!kinek néma szerelme öt annyira meg?totta .IL ne) 1ÜA fejedelemnõ igen barátságosagadta az idegent. Õ maga mutatta be 25hercegnõt, kinek a Larun név ösmenek tetszett, könnyedén elpirult, s csul