Use Donate option to support page workers for the crawled data.

9817 I-sõ évfolyam. mM-.egjelemik :minden esütörtökön.Szerkesztõségés kiadóhivatal :I. kör, Jóó-féle ház, 43. szám, földszint.Minden a lap szellemi részére vonatkozóközlemény, továbbá elõfizetések, felszó-lamlások, hirdetések stb. ide intézendõk.Egyes példányok ugyanitt kaphatók.MÁÁ ezeket ézázezesásálézágtebneá tását EN ENNE YEN38. szám. Társadalmiközmûvelõdési, szépirodalmiközgazdászati közlöny.— e TNTTTENTTNEL ———ee máá 1A Bács-Bodrogh megyei gazdaságiegyesület sorsa.Pro memoria — folytatás. Midõn a nyugoti államokbanutaztam, a közélet és kultura irányadó tényezõinek megfigyelésében fõ-leg azt tartottan szem elõtt: mi-lyen a nevelés szelleme, milyen azeredménye és hatása? — s rövidenszólva azon tapasztalásra jutottam,hogy a polgári alapnevelés céljaés ereje abban összpontosulnak :hogy a gondolkozási irány a gya-korlati életre és állampolgári köte-lességekre legyen építve. Egy sváj-ci pedagogiumban pl. jelen voltama vizsgán, midõn egy tanitvány a-munkafelosztásról s gazdasági föld-rajzból felelt. Egy szászországi pol-gári iskolában hallottam a növen-déket, midõn az a , munkaszeretet "fógalmáról, moralis és nemzetgaz-dasági jelentõségérõl beszélt. Egyporosz . földbirtokos fiát élvezettelhalgattam végig, midõn a vállalko-zási szellem vivmányait fejtegette,s jelesül azon sarkpontot, hogy min-den szép és nagy dolognak kutfor-rása csak a munka lehet. Egy Penn,a hirneves államalkotónak eszmé-nyét megtestesülve látjuk a nyu-gaton, meg Amerikában, hol pl. awashingtoni államhivatal évjelentéseszerint a nevelési szellemgyakorlatias-sága ábban áll, hogy , nemcsak isme-meretekre tanit, hanem polgárt képez". Szépen lett eékkép igazolvaSmith" Ádámnak, az elsõ nagyobbgazdasági hérósz . iskolájának szük-sége a nevelés gyakorlatában is.A honszeretetet munkával ésra más fogalmat táplál róla, mint polgári kötelességének teljesítésévelmily szépen tudja bizonyitani a sváj-ci! A munkaszeretetnek mily pél-daképe az angol! A kultura" sza-vát és intézményét mily tisztelettelfogadja és ejti ki a nyugati polgár !Tessék azon nyugati polgárelõtt felemlíteni a , landwirtschaft-licher Vereim" nevet, s az bizonyá-a — magyar.A magyar polgári nevelésbennincs meg a gyakorlatiasság eleme.Család és iskola egyaránt adósakama páratlan hézagnak.A magyar fiu polgárrá lesz, snem ismeri édes hazája legspecia-lisabb viszonyait, nem tudja, hogygazdasági ( földmivelõ) államnak a fia.Tánul mindenfélét, lesz belõle ta-lán európai, vagy világmiveltségûtérfiu, csak ,saját Mázát" nem js-meri jól. Igy születik meg aztánolyan életképesség, hogy a kitünõfundussal biró saját házának falaimég roskadoznak, s a min, ha va-laki, nem önmaga, hansia — :haakar — idegen segit.Lássuk ezt szorosan nevelésioldaláról.A multnak gyümölcse a jelen.Nemzeti és polgári nevelésünk bi-zonyos foku eredményt képvisel azuj nemzedékben., Kicsiny a makk, mely elvet-tetik, de gyenge csirájában bizo-nyára meg vannak a kifejlendõ ha-talmas tölgy. ágai, levelei." Érnikezdõ ifjuban az idõ s velõsebb tu-dományok.. tanulásaaz értelmet. stehetségeket már jobban fejti ki.Ha az okoskodás és erkölcs tudo-mányába méltányosan vezettetett,bizonyosan helyesen fog tudni itél-ni, érteni, s érezni fogja erkölcsi sfözájéázetõ jogait s kötelességeit, —ennél már a hazaszeret ne csak egyérzéki vonzalom, hanem erkölcsikötelesség szüleménye legyen ;tisztán kell, hogy tudja s mélyenérezze szorós tartozását ahhoz, vagyaz az elleni hidegség s vétkezés un-dokságát mindig szem elõtt tartsa.Meg kell vele hazáját ismertetni,minden természeti s mesterséges jel-legeivel s hiányaival, meg kell mu-tatni á teendõket, a javitások módját,felfedezvén a hátra s elmarádásokokait: A ki hazáját ekként ismeri,hogy ne lenne annak polgári állá-sáról, másokhozi viszonyáról, s azezekbõl származó minden múnkásság s cselekvésbéli tartozásairól tisz-ta " fogalma ? Ily mivelt földben sembuta elõitéletek, sem hazafiatlanmunkátlanság burjánai nem terem-hetnek.S hogy ez történhessék, hogyá haza érdekének neveltessék a pol-gár, az alapnevelés céljának kifejtéseaz legyen, hogy az egyénben a fe-lelõsség érzetét erõsbitve — arratanitson, hogy szabadságánaklegértelmesebb hasznát vegye — amunkaszeretetre. Mi is a munka,mondja Cousin egy emélkedésébenSmith fölött — ha nem kifejlõdéseaz embertermelõ hatalmának,gyakorlata azon erõnek , melybõlBIAKÚTLÉ e õMunkaszeretet képezzetehát az erkölcsi alapot ésmûvelés szellemét. Erkölcsialapját pedig azon jeilem-képzésben nyeri, melyet amunkaismeretea fiatal kor-1877. december 13-án. ZABADKA és VIDÉKEElõöfizetósi dij: Egész évre . e. . Bfrt — kr.TO tévte ALIZ vet d ara 2 írt 50 kr,Negyed évre. . . . . 1 frt 25 kr,Egyes szám ára . me 10 kr,Elõfizetések és hirdetések még elfogad-tatnak: Székely Simon és Oblath Leokönyvkereskedõ uraknál és BittermannJózsef könyvnyomdájábán.Hirdetések jutányosan számittatnakKE s elõre fizetendõk. Felelõs szerkesztõ és Japítáájelonos: Sziebenburger 8. ERPEMEZREETÕN SSZTÕMÁNÁNÉGAE VÁRGÉban szgéee s polgári mi-veltség fejlõdik vele, mertmegtanit azonkötelességekés viszonyok ismeretére, me-lyek agyakorlati élet ésjogállamalapkövetelményeitképezik.Nem lehet a tanitásnak kellõereje és hatalma akkor, ha hiányzikszellemében épen azon fejlesztõ elem,mely a tanulásnak önfelelõsségnek,életképességnek lelkét képezi. : amunkaismeret, munkaszeretet. Szel-lem az, életerõ nélkül, mely szép ésnemes lehet, de alkotni gyönge.Fõbb vonásában ily hézagotmutat ma még a nevelésügy nálunk.Nem vonhatjuk kétségbe, hogy"minden nemzetnek, minden órszág-nak meg van a maga tulajdonságaés jeilemzõ természete ; hajlamát,képességét és elõnyeit azért a nekimegfelelõ téren és irányban szüksé-ges kifejteni s központosítva felhasz-nálni; s noha vannak egyetemes tör-vények, melyek egy ország tévé-kenységén és viszonyain gyakranirányadó föltétekként vonulnak át,de ezek emelõ vagy egyoldalu ha-tása is egy nemzetre fõleg azonszellemi alaptól függ, melynek böl-csején önállóságra . vergõdött. Egyinkább iparra hivatott állani s isko-láinak szellemében is képviseltetieme érdekeit : ezekrõl a társadalomminden rétegében bizonyos foku is-mereteket terjeszt, hogy felvirágzásaminél erõsebb és eredménydusabblegyen, — "a nélkül; hogy céljalenne egyuttal mindenkibõl iparostképezni.Mi a feladata ennélfogva egymezõgazdasági államnak? — Rámu-tattunk fenítebb. És ezzel jellemezvevan amaz állapot, mélyben a mivé-lõdés második fokát a társ aságszokta képezni . .Láthatja a t. olvasó, hogy nemmagasztalom én a külföldet; hanemmeégemlékézem róla oly módon, amint megérdemli. Szeretnék hason-lót feljegyezni nemzetünkrõl,"sze-retnék nemzetünknék különösen egykiváló tagjáról "hasonlót mondani,a mely speciális érdekeinek gázdakamráját képezné — a Bácskáról. 5Bácska azonban még inkább kiválik!"azáltal, hogy "nem lehet róla elmon-dani azt, a mit némely megyénékérintõleg megadni méltányos. Ámlegyünk továbbra is tárgyilagosak.A társaság — társadalmi élét —socialis mûködés — mondtuk, a mi-velõdés második foka.A társaság épitményei erõsek,A legszebb csemete, ha idegen föl-det kap, elfonnyad, kiszárad. Rosztalajban . megromlik, betegnél meg-betegszik, jónál felépül. Majd pedigegyenlõ viszonyok közt teng, vagyvirágzik.A társadalmi élet rugói hatal-masak. A követés s szokás "egész ere:jüket bizonyítják a társalkodás ál-tal történõ képezésében az ember-nek. Követni, ha tetszik, a mit szép-nek, s jónak látunk, utánozni, a mi-vel tapasztaljuk, hogy mások tet-szenek, fénylenek, vagy a mik örö-mek és kedvtelésekre látszanak ve-zetni: — ez a halandó természeté-be van szõve, ki mt csak alig ér-zéki teremtés magával jót tehetet-lenül jövén a világr, 1, mások köve-tése által lesz: beszélõ, ismerõ s esz-mélõ válóvá. A követésnek ezen el-sõ szaka s szüntelen gyakorlása ket-tözteti benniink a megés hozzá-szokás erejét, mit lassankint annyi-ra megszeretünk, hogy második ter-meszetünkké válik. Mert az embernem mindig bir azon természeti tu-lajdonnal, hogy csak a magával ro-kon részeket ölelje fel, s tegye ma-gáévá Igy származnak a rosz szó-kás, hagyományosság, bal-itéletek. És ott, hol egy társasá-gi korszak a.hág ományos felfogá-sok és Balitélétek alól — az ala-pos nevelés s ebbõl fejlõdhetõ köl.csönös mivélés segélyével még — nememancipáltatott : : ott a social bizo-nyos mérvû meddõséget. és közönyttanusit a haladás, polg írosodás be-szivárgó elvet s intéz nényei ellen,Terjedjen ki ez állapot egy ország-ra, pangás vágy visszaesés szokottkövetkezése lenni. Rosszabb, ha azország egy nagy : töredéke életvi-szonyait dominálja, mert ezáltalgátoltatik a nemzeti társadalom kul-turai és közgazdasági viszonyainakegységes kifejlése. Erre némileg ha-sonló példaviszonyt képez me-gyénk és azjország.A hazai köznevelés hiányossá-gát kimutattuk. elõbb; — . az or-szágban gazdasági ügyekiránt "raránylág legsilá-nyabb az érdeklõdés, s ne-velés tekintettel a gazdászatra igengyér, ez isgyenge: Bácskábanse gazd. érdeklõdés, segazd neg étlé starAz országban nagyján véve ha-ladás jelei mutkoznak, a megyébenmd a éc zégae ják életviszonyok és kö-