Use Donate option to support page workers for the crawled data.

Szabadka és vidéke 1877/29 - 0
9964 lI-sóõ évfolyam. 29. szám. 1877. október 11-én. SZABADKA és VIDÉKEMegjelenik:minden csütörtökön.Szerkesztõsézsés kiadóhivatal :[szo Társadalmi, közmûvelõdési, szépirodalmiközgazdászati közlöny. éa s peI. kör, Jóó-féle ház, 43. szám, földszmük — ) SA 1§já JAeé [NSZ géMinden a lap szellemi részére vonatk 09) ! Ké (7közlemény, továbbá elõfizetések, , felszõx " gyuxot õ, . "dlamiások, birdetések stb. ide intézendõk. See eeemeõügyes példányok ugyanitt kaphatók. Es ,ésElöfizetési díj:I]Egész évre 5 frt — kr !Fél évre 2frt BOCká AlI " Negyed évre . Í At25 aaaEgyes szám Ara — — 10 krElõfizetések és hirdetések még elfogad Jtatnak: Székely Simon és Oblath Leo !! — könyvkereskedõ uraknál és Bittermann !! József könyvnyomdájában.Hirdetések jutányosan számittatnaks elõre fizetendõk. Szerkesztõ-társ: Rácz Vilmos, Itegyünk e helyen viszonyainkra ,Elõfizetési felhivás !Tisztelettel és bizalommal kér-jük lapunk barátait és pártolóit elõfizetéseik megujitására.A vSzabadka és Vidékex elõ-fizetési áraEGY SÉVÉGSS E 4 ektönks 5 frt — kr.félévre . 2 íüt 50 Kr.hegyéedévre" s, . tHE2I RLEgyszersmind kérjük azon t.)jvidéki és helybeli elõfizetõinket, kikelõfizetéseikkel még hátralékbanvannak , annak szives beküldéséteszközölni.Szabadkán, 4877. szept. 26-án.A szerkesztöség.Szábadká, 1877... Okt: t0.(Sz.) Még pár nap, és körünk-be érkezik a magyar szintársulat,és e hó közepén kezdetét veendiaz általunk várva várt szini évad.Nem akarjuk elmulasztani hogyez alkalommal megjegyzéseket ne TARGA.WX ,FIAT) ANT IGC IT]TÛ BD EKETBeszély.MÜNRDKLEKRH. GYULA.dl,(Wolytatás.)Aézon szemeibe könyek tolultak.Odasimult Feriz keblére, megsimitá hal-vány homlokát.— Te kincsvágyó vagy Feriz!—. Oh az vagyok! Egy drágakin-cset rejt ez a tündérkert, melynek értékefelér életemmel. Oh ezt a drágakincsetóhajtom megszerezni. Én nem tudom, deegy napon oda lenn a tündérkert sima fü-vén egy összezuzott ifjut pillantanak majdmeg, kit esztelen vágyai a lehetlent meg-kisérteni ösztönzének:ez az ifju én leszek.Mert én megesküvém a prophéta szakál-lára, hogy oda bemegyek, bárha életem-be kerül .... ]— Te õrült vagy.— Oh az vagyok! Mióta e tündér-!kertet megpillantám, azóta örjöngök. Aé-!zon! Te azt mondod: szeretsz. Segits e;kertbe jutnom ! i— En? — Azon elpirult kicsiny-sége érzetében. !— Ne hidd, hogy segélyemre nemlehetsz." Ha akarsz, ugy én bizton meg-kisérlem, s talán sikerrel is.— § kérdheted hogy vaj segélyedreleszek-e, midõn szeretlek, szeretlek szenva-délylyel, hévvel, tüzzel! midõn egyetlenmosolyodért képes lennék a halálba rohan-ni! Oh Feriz, mit kérhetnél tölem, mit Írta : hogy ne figyelmeztessük Krecsányiszínigazgató urat egyre-másra mitugy az õ, mint közönségünk érde-kében szükségesnek vélünk meg-tenni.Alig vannak szinigazgatók ré-szére a vidéken nagyobb concessiókadva; és a szinészet pártolása te-kintetében hálásabb és állandóbbközönség mint épen nálunk.Krecsányi ur, mint szini jelen-tésébõl látjuk, oly társulattal jöhozzánk , melyrõl elmondhatjuk ,hogy a vidék legerõsebb társulataiközé sorozható. A bemutatott név:sor, mely a vidéki színészet nemegy átalánosan jelesnek ismert tag-ját tünteti föl, az igazgató urnak atársulat szervezése körül kifejtettnagy buzgalmáról tesz tanuságot,s biztosítékul szolgálhat nekünk,hogy Krecsányi ur fáradozásai abekövetkezõ szini évad folyamábanközönségünk átalán ismert mûigé-nyeinek teljes kielégítését eredmé-nyezendik.Egy ily jól szervezett társulat cserébe viszontszerelmedért oda ne adnék?Van-e áldozat mit érted ne hoznék? Ohhacsak . viszontszerelmedet birom.Aszon! Köszönöm!— Oly hidegen mondád e szót. Olyborzadályos volt hallanom.Nem szivbõl jött.S te pedig tartozol szeretni. Boldog len-nék, ha e szó helyett azt mondanád : sze-retlek !— Szeretlek, Aézon!— Ne oly hangon. Az sért. Lelkem,s szivemet hozza rezgésbe e Szó, e tudat,s te oly hideg, oly nyugodt vagy. Énreszketek, édes vsigyak hullámoztatják szi-vem, ha reád gondolok, s te ezt a bûbá-jos szót is, oly hidegen tudod kimondani?— Aézon! A férfi uralkodik érzel-mein.— Oh nem! Te a kincsvágyat semtudod leküzdeni, hogy tudnád e hatalmasszenvedélyt. E szenvedélyt, mely magaalá teper, mely megaláz, mely éget, gyö-tör. Oh ez érzelmen nem uralkodik halandó.Feriz ellágyulva tekintett Aézonra,mintha mondta volna: igazat beszéltél! ..:... Azután magához ölelte, s megcsó-kolta ajkait.Lásd, szeretlek!Mondd : örökre !Örökre, Aézon!5 még tovább! A tulvilágon is.A tulvilágon is, Aözon.Oh mily boldog vagyok! Feriz! Teigazat szóltál — én hiszek neked. De bo-csásd meg, valahányszor e szót kimon-dod: ,szeretlek," a borzadály futja végigidegeimet. En nem tudom, mi az ? Olyborzasztó lenne, ha te engem megcsalnál.Feriz, én irtóztató lennék, ha te engemmegesalnál. fönntartása jelentékeny áldozatokatigényel, számításunk szerint csupána szini személyzet fizetése — min-den más kiadástól eltekintvehavonkint 2200— 2500 forintot igé-nyel. "E nem csekély költekezéscsak ujabb okul szolgál arra, hogyközönségünk melegen karolja föl amagyar Thália szent ügyét.Krecsányi ur áldozatkészségeközönségünk iránti figyelmének fo-lyománya mely közönségünknél elis-merésre is találand akkor ha ötársulatát oly kitünö módon veze-tendi, minöt töle, a felõle eddighalottak után elvárni jogunk van.5. Még most egyetmást akarunkKrecsányi urnak figyelmébe aján-lani. Csináljon változatos te-pertoirt, mi az elsõ tényezõ arra,hogy az általános érdeklödést tár-sulata és elõadásai iránt lekösse,de tartózkodjék a vidéki szinigaz-gatók ujdonsághajhászó mániájától,mivel ily uton csak egyetlen roszdarab elõadása által a belé és jó-izlésébe fektetett bizalmat eljátsz-hatja, ép ezért ajánljuk, hogy ne ez ET ET RÉTFeriz ajkán egy szánó mosoly lebegett.— Balga nö! mormogta alighallha-tólag. Azután fennhangon folytatá :— Tehát segélyemre léssz ?— Szivembõl, lelkembõl! De mondd :hogyan ? ..— ULj le, ide mellém, ide ! közelébb.Hallgass reám!Leültek a sziklacsucsra, szorosanegymás mellé.A nap ezalatt felemelkedett az ég-bolt közepére, s ragyogó sugarait szerte-szórva a mindenségben, fényt, melegséget, /életet árasztott.Megaranyozá a Tempe völgyében!elterülõ fényes épületek kupoláit, a kar-csu minarétek zománcos tükörfedélzetét, /az imán zsolozsmáitól harsogó mecset,drágakövekkel kirakott félholdját . .. .Feriz és Aözon elmélyedve beszél-getének egymással . . . .III.Azab-bég furfangos ember.A bástyákra állított ütegek eldör-dültek, tudtára adandók minden igazhivõmuzulmannak, hogy , Allah árnyéka," kina világra fényt áraszt," a nagyhatalmupadisah felébredt.A mecsetben összegyült hivek a reg-geli surákat hangoztaták. A palota hem-zseget igazhivöktõl, kik tisztelegni jötteka prophéta utódjához. Ez azonban nem si-került; mert a szultán senkit sem akartelfogadni, kivéve — s ez nagyon termé-szetes — a háziurat, Azab-béget.Ezt elfogadta, nagy diszs pompá-val, elárasztá kegyeivel, s utoljára egye-dül maradt vele, — még az Al-Koránbólfelolvasó dervist is eltávolitá magától.A hívõk nagyon megbotránkoztak ezen.keresse õ azon ujdovságokat, me-kövesse lépten-nyomon a fõvárosiszinházakat, azok repertoire darab-jait és ujdonságait. "Tartózkodjékarpyakori bérletszümeéteéselõadásoktól, mivel városunk sziít-házlátogató közönsége állandóanegy és ugyanazon egyénekbõl áll,a kik bérlõk a szini évadban. Nehagyja tekinteten kivül az id õ-szaki sajtónak figyelmezteté-seit és jóakaró utasításait : a tár-sulat tagjai pedig, tartsák mindigszemelött azt, hogy a szinház. aMûvészet és OSZT és: tedés iskolája.Értsük. meg mindannyian aszinészet magasztos rendeltetését,és saját fontossága szerint becsül-vén, karoljuk azt föl, hogy képessétegyük nemes és magasztos hiva-tásának betöltésére; tehátközönség :, Hazafiság a nemzetiségnek uek ssddlárátkiõskotei é Mikép lehet egy bünöst, azonfelülkegyvesztett,I szerre ugy megszeretni, ugy kitüntetni 2?Megfoghatlan. ;Bizonynyal behálózta, mézes szava:ival lekötelezte, hizelgõ igéreteivel lefog:(lalta magának a — Nagyurat, s az persze, készpénz gyanánt fogadta mindezt.Ez nem végzödhetik jól. Ez a tul-ságos kegy soha se hasznos.A kit a padisah kitüntet, annak a dinárt. Bizony nem kell öt ezért irigyle-ni, hiszen. majd e.Igy gondolkoztak az emberséges em-berek az elõcsarnokban.Ez alatt Azab-bég nyugodalmasan(csevegett urával a legbensõbb teremben(a puha kereveten,! Mit álmodtál fiam? kérdé nyájasan(a padisah kézecsókra nyujtva kezét.I — Azt álmodtam felség, hogy te itt[nagyon jól érzed magad palotámban, §"meg vagy velem elégedve.! — Hiszesz te édes fiam az álmok-"ban ?! — Ha jót jelentenek. Allah örizzenmeg, hogy álmom valótlan legyen.I — Nyugtasd meg magad édes fiam."Jól érzem magam. De hát, ha te oly iga-I zakat szoktál álmodni, nem tudod-e vajjon" mért jöttem én1— Mert azt tudhatod, hogy nem azért a sok fényes csillárokért miket tegnap lát tam kertedben. Sem jóizû tiltott italaidért(de söt nem is pompás ételeidért. Azt isI ; j" tudhatod, hogy pénzedet sem kérem. , . .— Felség, valóban megszégyenitesz.Ha mindezekért nem, ugy bizonynyal kellvalamivel bírnom, minek értékét eddiglyek itt, a vidéken teremnek, hanemploma, és a nemzeti közmûüvelõ-azonfelül számüzöttet egy-fejéért nem adna jámborságos ember egy .tisztelt;tulajdonképen tehozzád TTEÉK,