Use Donate option to support page workers for the crawled data.

16534 gát, költségeit és a Teremtõ áldásábanvetett reményei semmisítik meg, hanemaz országnak is mert ezek által nagyértékünemzetvagyon pusztul el és válik haszonta-laná, miért is igyekeznünk kell azok ke-letkezését és elterjedését, a lehetõségigmegakadályozni,Nem célom itt a növényi betegségekminden nemeéit elõsorolni, szorosan csakaz üszögrõl és annak ellenszereirõl szán-dékozom, a földmivelõ nagy közönséget,a keszthelyi m. k. gazdasági felsõbb tan-intézet tisztelt tanárainak erre vonatkozóelméleti elõadásai és gyakorlati utmutatásai alapján tett sikeres kisérleteim indo-kán értesíteni.Uszögöt kétfélét különböztetünk meg :t. i. a szállongó üszögöt és a mázos vagybüdös üszögöt.A szállongó vagy porüszög, az õsziés tavaszi árpán s a zabon mutatkozik,megjelenika tavaszi büzán 18. I beteg-séget az ustilago carbo nevü belélõdi gom-ba okozza; ellenszer még nem ismeretes.A mázos vagy büdös üszög legna-gyobb mérvben a bnzán mutatkozik ; mita gyakorlott szem könnyen megismer, mi-után az üszögtõl megtámadott buzakalásznak sajátságos színezete van; — A buza-szemek pedig a fehérszinü keményitõ he-lyett fekete bûzös, könnyen szétmázolhatóanyagot tartalmaznak, mely górcsõ alatt(nagyító üveg) vizsgálva, egymástól tisztánmegkülönböztethetõ, apró szemcséknek, atilletia caries nevü belélõdi gomba esír-magvainak mutatkoznak; ezen csirmagvaka cséplés vagy nyomtatás alkalmával abuzaszemekre tapadván, a vetõmaggal elvettetnek. s azáltal hatnak károsan a nö-vényre, hogy annak tápanyagát elsajátitván, az élelmetadó növény szövetét szétroncsolják és átváltoztatják.Miként van az, hogy az üszög abuzaszemeinek belsejét igy átváltoztatniképes és hogy ugyanegy szembõl kelet-kezett bokron üszögös és üszögmenteskalász van; söt egyes kalászokban üszögés buzaszem is található, az még kideritvenincs. De az már be van bizonyítva, hogyüszög önmagától nem keletkezik ; egyedüla fent leirt belélõdi goraba ecsirmagvaiáltal jön létre ás terjed el.Továbbá az is bizonyos, kisérlet általbe van bizonyítva, hogy léteznek szerek,melyek segélyével az üszög csirmagvainak életét elolthatván, eme káros növényibetegséget elhárithatjnk.Teljesen biztos és legalkalmasabbüszög elleni szernek bizonyult kék vagyrézgálickõ ; köznyelven kékkö; mely vegyiösszetételére nézve kénsavas rézélegbõláll, s evvel együtt a só és oltott mész,ezekbõl a vetõmag mennyiségéhez képestannyi veendõ, mint a vegyesek közöttolvasható táblázat mutatja.Elsõ és legbiztosabb az áztatás, hatudoiillik a buza mennyiségéhez szüksé — Feriz, jöjj, segits! sikoltott mosta nõ, egy pillanat, s menthetlenül veszve.Feriz megpillantá , öt. Ismét az elõbbikellemetlen érzés látszott rajta erõt venni ;de átlátta veszélyes helyzetét, és sietettsegélyére.Megragadá kezét, s könnyüséggelemelé maga mellé a hegy-oromra.S azután reá nézett, mereven, hosz:szan. A leány nem tudta kiállani tekin-tetét, lesüté szemeit. ha— Mit akarsz Aözon:? — kérdé végreFeriz.— Bocsás meg, szólt Aözon remegõhangon.— Mit akarsz? ismétlé. Feriz, 8 sze-rette volna, ha nem is emeli fel szemeita nõ, hogy ne lásson semmit, hogy ne tud-jon semmirõl. S az még mindig lesütöttszemekkel állt elõtte.— Nem vagyok-e mennyasszonyod?felelé félénken.— Igen! De mért jöttél ide?— Eu téged szeretlek, Feriz! Azért. jöttem ide, s azért megyek mindenhová,a hol csak téged látlak. Feriz! ugy-e azértnem haragszol? lásd te võlegényem vagy,s nekem szabad azt kutatni, mit te. cse-lekszel.S most már felemelé szemeit Ferizre,látnia kellett a feleletet homlokán.— Igazad van Aézon; monda Ferizszárazon s elfordult.A homlokon baltjósló felhõk. ültek ;ott a felelet nem volt kedvezõ.S Aézon töprenkedni akart. De im— oh Allah, mily csodálatoslárvány milykáprázat! ... iFutólagos szertepillantása is odaive-zérlé, vagy oda vonzotta figyelmét, a hovaFeriz oly hosszan tekintett, s a honnanvly nehezen tudott szabadulni. ges ellenszereket, annyi meszes vizbeúkeverjük fel, hogy a beáztatandó buzát akádban ellepje — leghelyesebben ugy iá-runk el, ha elõször is az ellenszerbõlöntünk a kádba és utánna buzát és igyfelváltva folytatjuk, mig a kád meg nemJtelt. 5—6 óra hosszáig áztatjuk igy abuzát, azután kevergetés közben szikkadás végett kiszedjük, laposas. garmadábarakjuk és néhányszor lapáttal megforgat-juk és szikkadás után zsákba szedjük,de ha a zsákba elõbb üszögös buza volt,azt az üszögtöl jól kitisztitsuk, ne hogy avetõmagra. ragadjon.Második a bedörzsölés, a buzát mé-rön vagy köblönként teknyõbe töltjük ésaz elegendõ meszes vizben felkevert ellen-! szerekkel, kézzeli dörzsölgetés közbenannyira megöntözzük, hogy az edény féligszerrel megteljen, azután a buzát azedény egyik részében felhalmozzuk ésazott összegyült szerrel a buzát kézzelösszedörzsöljük mintegy megmossuk, az-után mint fentebb szikkadás végett ki-rakjuk.Harmadik a locsolás, a buzát kidesz-kázott helyen laposas garmadába hányjukés a kellõ; ellenszereket a buza meénnyi-sége szerint elegendõ meszes vizben fel-keverjük és avval lapátolás közben jólmeglocsoljuk, ügyelve: arra, hogy mindenszem kellõen érintkezésbe jöjjön az ellen-szerrel — azután szikkadás végett több-ször lapáttal megforgatjuk.Az itt elõirt üszög elleni szerek, abuza csirázó képességének semmi esetbensem ártanak, hanem a vétõmagon ragadóüszög csirmagvakat biztosan elölik; ugyannyira, hogy a fentebbi módok. szerintbeoltott vetõmag. után, ha kellõen jártunkel, üszög nem keletkezik. Ha azonban abuzával bevetett talajon (termõföld) azutóbbi termés után sok üszög maradt el-szórva vagy pedíg üszögös szalmával al-mozváv, az üszög a ganajjal a talajonelterjesztetett, az esetekben a beoltás dacárais mutatkozhatik üszög; de 2—3 évi ki-sérlet után, ha szorgalmasan járunk el,mindenesetre el fog enyészni, miért ÍSezen körülményekre különös figyelemelkell lennünk: ésijól jegyezzük meg maguuk-nak, hogy : beoltás nélkül csak az eset-ben vessünk buzát, ha vetõmagunk üszögmentességérõl tökéletesen meg vagyunkgyözödve.Néhány szó a gyáripar ér-dekében.Mivt igénytelen iparos, ki hazánk-ban keletkezõ bármely hasznos iparválla-latot figyelemmel kisérek s annak léte-sülésén örülni tudok, nagy érdekkel olvag-tam e lapok 25-ik számának elsõ közle-ee ee ee edezezezedemrel 2 A meglepetés lezárta ajkait ; csak egyalig halható ,oh!" tudott. utat találni aj-kain: e látvány. ininden érzékét lebilin-cselé.A hegyláncolat, mely alulról tekintvetömött-, egybeolvadtnak tünt fel, most hir-telen kitárta valódi. bensejét. Csodálatos; panoráma terült el sze-mei elõtt.Mintlia. valamely földfeletti hatalomjátékai lenne ..... .Amphitheatrum-szerü kör tünt felszemeiben, a tömörnek látszó hegylánco-lat ölében, S a: kiálló hegyszirtek, s szik-lacsucsok összehajoltak, egybeolvad:ak ,hogy betetõzzék a kört, s azok kik lenna. földön laknak, még csak sejtelmével sebírjanak eme bûvös panorámának.Az iszonyatos mélységben egy para-dicsomi kert tündöklött.Fényes faragványok aranyozott kör-vonalai sugárzottak elõ. Diszes márvány-palota ragyogott ki a sürün ültetett fákzömébõl . . . Itt-ott magasan felsugárzószökökutak szivárvány oszlopai üzték tün-déri játékaikat a napsugárban, mely mind-azokat ezernyi szinpompájában füröszté.Aözon bámulata nöttön-nött. Lélek-zete fénakadt, keble hullámzani kezde.—Ugy tetszett neki, mintha e tünemény csaktulfeszült idegeinek szüleménye lenne. . .mintha egy pajzán tündér csalogatná érzé-keit...saz egész látvány nem egyéb káp-rázatnál, mely nemsokára szóttöszíik ködbeolvad, tovaröppen . . .— Feriz, susogá gyönyörérzetében,látod te ezt?Feriz felsóhajtott.—-Oh bár ne látnám, . bár ne:láttamvolna soha.. — Nem értelek. Miért?Feriz. most vette észre, hogy olyas: ményét, melyben Csik Jakab ur egy, Sza-badka városában létesítendõ gõzfürdõ smalomüzlet és ezzel kapcsolatban gépla-katos mûbely felállítása, illetõleg létreho-zásán fávradozik.Midön tudjuk, hogy min-den kezdet nehéz, kiváltképen a mostaniterhes viszonyok közt, midõn nem feled-jük azt sem hogy uj vállalatok kezdéséresoha sem volt alkalmatlanabb idõ, mint amai: esotdálkoznunk kell azon hogy ta-lálkozik mégis egy férfiu, ki lankadatlankitartással táradozik városa iparának elõ-mozdításán.Nem kenyerem senkit hiu dicséret-tel halmozni el, még akkor sem, ha errekiváló érdemek ösztönöznének. Mert min-den egyes törekvés, mely az iparügyneknémi lendületet adui van hivatva, ma márnem magán-érdem,dehonpolgári kö-telesség!Térjüuk át azonban tulajdonképenitárgyunkra. Tegyük föl legelsõbben is azta kérdést, hogy minõ anyagi és erkölcsihaszna leend a fentebb említettük válla-latnak Szabadka városára nézve?Egy jól szervezett gõzmalomközgazdászati tekintetbõl, vagy a köz-e.g és zség föntartására oly égetõen szük-séges gõzfürdõ, már magában egy,minden irányban jótékony hatásu intéz-mény. ; hátha. még. tekintetbe. vesszük, agéplakatos üzlet szép jövõjét, melybizonyára folytonos foglalkozást nyer, ucsaknem földmüveléssel foglalkozó Sza-badka határának roppant kiterjedése kö-vetkeztében ?3. mégis. vannak sokan kik már-mármaguk elõtt látják ezen vállalat elkerülhetlen bukását mint a hogy ök a sze-rintük életképességgel nem biró vállalatokjövõjét rendszerint feltenni szokták, — Ekorai agodalmat ezen esetben azonban rö-vid idõ multán a tények fogják megcá-folni, mert ha létre jöhet e vállalat, na-gyobb. elõállítási képességgel biró gõz ma-lom mellett a szárazmalmoknak is maradelég teendõjük, s azontul a kisebb üzle-teknél eddig eloszlott, csak idõnkint fog-lalkoztatott munkaerõ majdan a terjed-tebb munkakörû gõzmalom és gõzfürdõmellett állandóbb és biztosabb foglalko-zást találand.Mert hiszen ha a korral haladni —;akarunk, lassankint meg kell barátkoznunkia gyáriparral, mely ugyan soha sem fogjakülönben sem nélkülözhetni az emberikézi-erõt.A mely kort a földmûvelés nem veszigénybe — foglalkoztassa azt a gyár, sõta különben külsõ földi munkájával készenlévõ családapa, mely eddig gyárak hiá-nyában üres idejét teljesen haszon nélkülvolt kénytelen. elhenyélni, jelenben min-den óráját a legcélszerübben értékesíthetiazáltal, hogy alkalomszerüleg munkaere-jét a gyáripar körül gyümölcsözteti ak-kor, midõn különbewa fütött: boglakemen-eat telek sátmá zt ezás ztette ztás zt tá e e át ta ás sás ös settle tés s áténe te NEMA AZ ENE SÖTST NT NN ENE a ETETmit felelt, mit megmagyarázni nem völtszabad. Hallgatott egy ideig s gondolkodott.— Nem kellett volna idejönnöd, szóltaztán vontatott hangon.Aszon fürkészöleg tekintett az ifjuszemeibe.— Tevalamit titkolsz elõttem. Feriz,te nem bizol bennem, soh, talán nem isszeretsz . . . Rég volt az, mióta öreganyámmegáldá frigyünket, s akkor meg is csó-koltál, s ,eukorfalatod§-nak nevezél. Régvolt az,s te már nem szeretsz. Mért nemvolt szabad idejönnöm? Mi az a titok,mit tudnom nem szabad ?.Élted veszély ez-teted, miért? Hogy e tündérkertet lásd?Csak azért? Mondd Feriz!— Ne kérdezz! Oly kérõ, oly könyörgõ volt elhang. a-Nem! Nem! En tudni ukarokmindent! kiáltott fel Aszon, s arcát a haragsötét pirja futotta át. Mintha egészen meg-változott volna. Elõbb szelid, gyengeségeérzetében odaadó nöt láttunk benne, mostindulatos , vad természetének egy-egy VOo-núsát tárta fel. Veszélyes volt e mõ....Sötét szemeiben volt valami, a mi olyfélénkké, oly bátortaulanná tette az embert.Ha mosolygott, ha szeliden viselte magát,akkor önkénytelenül vonzott : de mihelyta harag, a felindulás vett rajta erõt, visz-szataszított.—. Tüdoi alkarom, mit rejtegetsz énelõttem? folytatá emelt hangon. En meny-asszonyod vagyok. Nekem jogom van, . .Feriz. nyugodtan hallgatá szavait.Nem. félt. azoktól a villámoktól.— Semmit, felelt hidegen, . semmitsem rejtegetek. elõtted. S azt mondom, ne-ked e tündérkertrõl mit sem:kellett volnatudnod.; Aözon gondolkozott e szavak. értel-me fölött. ce mellett kellene napjait semmittevésseleltölteni.A ki tehát ösmeri a jelenlegi viszo-nyokat, valamint a nyomornál küzdõ nap-számos osztálynak a munkaadók hiányá-ban észlelhetõ sanyaru helyzetét; bizonyá-ra érezni képes azt, hogy mily elõny há-romolnék a gözmalom gõzfürdõés ezzel kapcsolatos géplakatos mü-hely-féle életrevaló vállalat létesítéseáltal mind magának a városnak emelke-désére, mind pedig az emlitett szegényebbnéposztály keresetmódjának elõmozditá-sára.Meg kell emlitenünk, hogy e válla-lat, mert gözfürdõvel is kapcsolatban lennea közegészségügynek egyik hatal-mas tényezõjévé válni lenne hivatva.A mi a befektetett töke bizíosvoltát illeti ugy hiszem erre nézve bizo-nyitás nem szükséges, a mennyiben ezösszeg nem oly tetemes, hogy kamatainagyságánál fogva feltenni lehetne, misze-rint nemfogja fedezni a napi bevétel akiadásokat.En, mint a kinek már volt" szeren-cséje a szegedi gözmalomban hosszabbidõn át müködhetni, ugy szinte a szegedigözfürdõ nagyrészét készithetni, — tehátmint szakértõ — a létesítendõ üzlet jöve-delmét, illetõleg annakfentartási . költsé-geit Csik Jakab ur nézetétõl némikép el-térve, a következõleg állithatom össze.Egész évben napjára 18 órai mun-ka idõt számítva.Napi kiadás:18 órai tüzelés óránkint 125 g szénértá 65. kr. f. 14.63Egy gépész fizetése n 2.—Két molnár, : 4 sütnm fütõ 5 5. 4.60Egy garatot egyszersmind vámsze-dõ fizetése n —,80Egy irnokegyszers. mázsa fel. fi. , —.80A fürdõben egy pénztárnoknõnek , —.60Kenõ olaj, világítás, szappan szék;só. és egyéb fürdõ szerek — n 2.07Összeg T.45.Napibevétel:Egy 44" hüvelyk átméretü jófajtamalomkõ minden órában 4 és fél p. mérõ"gabonát öröl kényelmesen s igy két. párkõ, leszámitva feldöntések, kövágások, ésa kövek szükséges pihentetési idejét át-lag 16 órai munkában léte alatt megörölnaponkint 144, p. mérõt, ennek10-ed része 14.4p, m. a 2t,50 f. 36.—4. gõzfürdõ után a — . 710 1. 2806. kádfürdõ , a Fa9 TT 0183. köfürdõ a-t 48 47 1.8n10. Zubany (azaz köz) türdõ 1.10 f. 1.—Összeg T. 45.51Ebböl bevonva a kiadást f. 25.—Megmarad naponta VETENLEzt 300 nappal véve tesz éven átf. 5493.— hozzá véve a géplakatos üz — Oh, bizzál bennem, én nem áru-lom el senkinek.— Nem árulod; el, mert akkor mind-kettõnk halálát okozód. Látod e kert alegszebb kincset rejti, mit a Tempe-völgycsak magában foglalhat.... I kert bejá-ratát — bár hetek óta keresem, nem tud-tam; megtalálni Földalatti uton. kelloda bejutni, de e földalatti ut kulcsát bi-zonnyal csakis Azab-bég birja. S. kell,hogy e kert emberfölötti dolgokat réjtseiönmagában, mert különben mért lenve ilytitokszerü módon eldugva, emberi szemekelöl. Azab-bég ravasz. Ha megtüdná, hogykivüle még más is tudja titkát, azon len-ne, hogy e ,mást" mentül-elõbb juttassaa paradicsomba. $ azért e titkot õriznünkkell. De nem csak azért veszélyes-e titok:tudása . , .— De hát miért? Oh mondd miért ?"—. Aézon! Én meg akáram ismerniaz emberfeletti dolgokat, miket e tündér-kert rejt. Én meg; akarom ismerni. Hal-lottad ezt? S azért veszélyes ez rám ésirád nézve;— Mi lehet e kertben?— Aézon! Azt én tudom!— Hogyan? te tudod, Tehát akkormért mégy oda?— Mert nekem nem; elég azt tud-ni: én ázt birni is akarom.— Mi: az?— Oh, te még nem értesz engem.Nyugalmamat rabolta el ez a tündérkert.Naponta idejövök, halálos veszélyek kö-zött, hogy innen is láthassam bensejét. Snaponta erõsb a vágy, szilárdabb a hit,hogy ezt megismerjem, hogy ezt meg kellismernem! Aézon! Te nem ismered " aztaz ellentállthatlan vágyat, mely engememészt, mely engem gyötör.(Folyt. köv.)e Z5esKöze