8887 I-sóõ évfolyam. és [/kelkeláanáltertomm anem atól Netán étinétaszattésegrsi A eze v c§i §Megjelenik: ;minden csütörtökön.j Szerkesztõségés kiadóhivatal :I. kör, Jóó-féle ház, 43. szám, földszint. 3Minden a lap szellemi részére vonatkozóközlemény, továbbá elõfizetések, felszó-lamiások, hirdetések stb. ide intézendõk.l Egyes példányok ugyanitt kaphatók.99 Elõfizetési felhivás2, SZABADKA és VIDÉKE"cimûtársadalmi, közmûvelõdési és szépiro-dalmi hetilapra.Elõfizetési ára egész évre 5 frt — kr.IÉÉVTB E SS a 2 ítt 30.KIÉVNEGYSÁTE zs szek szza b ÍTt 29-KkT.Elõfizethetni Székely Simon ésOblath Leo könyvkereskedõ urak-nál, Bittermann József ur könyv-nyomdájában vagy a szerkesztöségiirodában (I. kör, 43. sz. Jóó-féleház, földszint). Ugyanitt a hirdeté-sek is fölvétetnek. Vidéki elõfize-töinknek az 5 kros. postautalványtajánlhatjuk.Tisztelettel kérjük . egyszers-mind a t. vidéki és helybeli elõfi-zetöket elöfizetéseiknek e szám vé-tele után való beküldésére.Szabadka, 1877. april hó.A kiadóhivatal. Szabadka, 1877. april 11.Nevezetesebb események év-fordulóinak megünneplése, s annak ETNATÁRCA.A zárda ajtajánál.(Björnstjerne Björnson ,Arnljot Gelline" cimümûüvébõl."Az éji sötétbe" ki zörg odakinn?nMessze honbul egy árva lány."nLépted mi vezette, szivedbe! mi kin ?"Minden kin ehez halavány!Pedig nincsen bünöm,Leroskad a térdem,Es nyögni nem szünömErõm hagy el, érzem,Oh nyiss kaput! talán e helyenEnyhül kebelem.""Mi föld szüle, mondsza? nevezd meg a hont?"nHol pírúl a nyugat ege.""Az éjt kipihenni e helyre mi vont?n Halleluja dicséneke !Szivembe az hatott,Mint béke szeliden,Az önte balzsamot,Támadva az égben.Oh nyiss kaput! bol béke lakik,Hagyj térni be itt!""Mi fájdalom ére? leányka beszélj!n Üldöz sorsom, a mostoha!"Atyád, hû barátod érte veszély ?Te kimontad: ah ök oda!Sok édes érzemény Társadalmi, közmûvelõdési és szépirodalmi alkalomszerü felemlitése nemcsakszokásos, hanem épen a dologtermészetébõl is foly.Ily évforduló elé néz szabadkir. Szabadkaváros, a mennyibennem égész két év mulva 100 évelesz annak, hogy az addig egyébhatóságok alá rendelt s ép ezértnagyon prékárius életet élt Szabad-ka, önálló törvényhatósággá vált,felruháztatva mindazon jogokkal,melyeket a 18-ik században a ko-ronás király, érvényes törvények skirályi jogtelj alapján egyes közsé-geknek adományozhatott.Dicsõ emlékü királyunk Má-ria Teréziának. köszönheti váro-sunk azon kiváló helyzetet, melyszerint nemcsak önálló: municipi-ummá lett, hanem latin (és német)nyelven addigi St. Mária neve he-lyett Maria Theresiop. névvel ruháztatott fel; valamint azt is, hogy akörnyékén levõ, akkor még egészenelhagyott puszták — melyek neveimint Nagyfény, Vörösér, / (szlávaliVerusity), Tavankut, Tompa stb. —az egykor azok helyein virágzó köz-ségekre engednek következtetni —végleg a város területébe kebelez-tettek, s ezáltal városunk egynémelySZESZES SANSZ SEA OS OS est kae a sttseENSZ Kihalva örökre,Amit szerettem én.Elveszve, kiölve !Ó nyiss kaput! elbirni e" sok !Leroskadok!"Atyád mi baj érte? miként veszitéd?", Gyilkos karja, szemem elõtt!",Hived mi baj érte? miként veszitéd ?n0 döfé le, szemem elõtt !Aztán tova ragadtKínom özönébõl, —Engem az iszonyatUzött közelébõl.Oh nyiss kaput! szivemnek adj eröt!Ma is szeretem öt!"Az apácák éneke a kivilági-tott templomból.Jövel ara !Hiv ég szava,Bûnös jövel!Jézus ölel.Hórebre tekintsen, a kit baj ért,Ha jelzi pacsirta a hajnalpirt:S a bú eloszolva, —A vágyak uralma,A földi keservekTöbbé le se" vernek,Ha földi salak rá nem nehezül:Tisztulva a lélek az égbe repül.Cziglányi Béla. ; Felelõs szerkesztõ és kiadó laptulajdonos: Sziebenburger Károly.vármegyénél nagyobb kiterjedést ésfontosságot nyert a többi törvény-hatóságok sorában.Szabadka — igy szól a hagyo-mány, s ezt részben hazánk jog-történelme is megerõsíti — már a14-ik század elsõ felében mint je-lentékeny helység létezett az akkoriBodrogh vmegye területén; minekbizonyitékául szolgál egyebek közöttazon körülmény is, hogy Zsigmondkirály megszökött titoknoka délkeletfelé vezetõ utjában itt tartózkodván,a tapasztalt vendégszeretet fejébenSzabadkának kiváltságlevelet adott,s ezt a királytól elorzott pecséttel,annak nevében meg is erõsítette.(Igaz, hogy öseink ezen. kiváltság-devélnek. nem. sokhasznát vették;mert — mint késöbbi hiteles ada-tokból kiderül — a kiváltságlevélSzabadkától elvétetett, s a helységtovábbra is függési viszonyába visz-szahelyeztetett.)Szabadka késõbb, leginkább atörök inváziók folytán, a körülöttelevõ egyéb helységekkel együtt el-tünik az önálló községek sorából ;s ezen nem csodálkozhatnak azok,akik tudják, hogy a török szand-zsák-ká lett vidékeken alig egy két amen aranESZES ONT Naplómból.(Vida József.)(Vége.)Amily pajzánul enyeleg költönk a borvitézivel, ép oly belsõ érzelemmel képesvolt a családi élet szent tüz helyénél idõzõanyai szeretet nemes vonásait egybefog-lalva , . . elmondani, hogySötét szárnyán közelg az éjfél,Mindenki alszik vánkosán,Csak egy nõ virraszt ágya mellett,Mint csillag fénye halovány.Fájdalma mély, miként a tenger,Bánatja, miként az árny sötét:Hisz anya õ, ki haldokolniLátja egyetlen gyermekét.Mint rég letépett rózsabimbó,Ott fekszik a csecsemõ,Megtört szemei zárva vannak,Ajkairól egy bang se jõ....gl GyermekemCsendesen mosolygj anyádraCsak egy hangot rebegj nekem.Sirj, sirj, mint eddig szép fiacskámOh, mert megöl e némaság!Sirásodtól szívem föléled,Mint langy esõre a virág.Emlõim, melyeken mosolyvaSzivál belõlem életet,Oly régen várnak ajkaidraJer, jer, te meg nem vetheted.Hiába! nincs ír a földönMelytõl meggyógyul kis fia, 1877. april 12-én. Elõfizetési dij:/ :3Egész évre . 5 frt — kr,Fél évre 5 : ra. árt. 50 krNegyed: évre . éld ZD SREEgyes szám ára . mm — 10 kr Elõfizetések és hirdetések még elfogad-] — tatnak: Székely Simon és Oblath Leo] — könyvkereskedõ uraknál és Bittermann !! József könyvnyomdájában.! — Hirdetésekjutányosanszámittatnak. )8 város tarthatott meg némi önálló-ságot; de nem veszett el, söt midön1. Lipót király alatt a : nemzet ésfejedelem egyesített hadereje a tö-rököket mindinkább visszaszorította;s midön az ekként pusztán maradtvidékeken Dalmáciából kiköltözötthorvátajku népek telepedtek le : azegykori Szabadka helyén.is kelet-kezett egy uj telep, melynek az ujgyarmatosok — állitólag sSubotxwnevü vezérükrõl — de igazabbana még fenvolt visszaemlékezések fel-használásával — szlávul "Sub o-ticac nevet adtak, mely forditottelnevezést a lassankint visszaszál-longó, de a beköltözötteknél jóvalcsekélyebb számu magyar lakosságmai napig sem volt képes kiirtani,dacára annak, hogy a visszaállítottmagyar elnevezést a hatóságok. Ishasználatba vették.Az uj gyarmatosítással idete-lepedett franciskánus barátok, báröntudatlanul és hibájukon kivül, eztmég azáltal nehezítették, hogy azuj községnek, Magyarország véd-asszonya iránti tiszteletbõl SanctaMaria nevet adtak; — ehhez kap-csoltatott késõbb a magyaros hang-zásu Szabadka név, s lett aztán e. Hisz az édes anyai csóktólMegkellene gyógyulnia . . . .Költönk lelke e szivet indító anyaifájdalomtól áthatva több izben szólal megés mindenkor keresetlen, de gördülõ sza-vaiban a nagyszerü érzelemnek méltó ki-fejezõje. Abrándos lelkülete azonban azélet vidámabb része iránt is togékonynyáteszi, megénekli a szerelmet, a házassá-got, végül a hétköznapi élet tarka ese-ményeit. A természet — volt temploma.Illatos légrengetõ hullámaRengõ harmat bûbájos csilláma,Kis madarak, könnyezõ virágok,Kijöttem hozzátok!Ah, mit érezek ! lelkemrõl a bánatFellegei messze, messze szállnak. . .Szent ihlettõl emelkedik szivemImádkozni kalapom leveszem,Harangoznak a falu tornyábaHajnali imára . . .Vida a természet örökké tiszta szép-ségét szerette és gyönyörködött benne;ha a kelõ nap bibor fényével elárasztá azöldelõ mezõt; ha a derült égen viganszántogatott a kies pacsirta; ha a bokrokközepében bús fülemile hallatá bájos da-náját: akkor visszhangra talált mind ezkebelében és tolla sietett ezt megörökíteni.Ha pedig a természet szabad ölébõl ki-bontakozva a létért való küzdelembe ve-gyült, vig kedélye még a legszomorubbviszonyt is rózsás szinben tudta feltüntetni.Földhöz ragadt szegény vagyokMint a templom. egereNem hordozott engem soha