Use Donate option to support page workers for the crawled data.

17767 Melléklet a , Szabadka és Vidéke" 1-sõ számához. roszakaratvól maradtak el, hanem mert vagya törvényszék nem annak idejében jelen.tette bel az adóhivatalnak a kitáblázást, ahalálesetet, az örökösödést, vagy 30 napután ették a szegény, nem ritkán együgyûörökösök a megintést; s igy sokszor tul-becsült örökségök után önvétkük nélkülfelemelt, néha kétszeresen fölemelt illetéketvégrehajtás utján fizetnek. Ekkor azt mond-ják: , Élkésett." A rég kifizetett illetékrõlszóló nyugta figyelmen kivül hagyatik,mert az ujból kiirt összeg nem vág össze,nem vághat, mert varialtatik. Néha évekelõtt elhunyt s ezek utáu leszármazott,de késõbb elköltözött, elhalt, elpusztult örö-kösök közül egy utódra rovatik, az összesilleték, ki hasonló sorsra jut. Minden állitá-sunkat tényekkel igazolhatjuk. Idõ-hosz-szabbitást szolgabíró ur nem adhat, miga jogsértés és. e miatt, a pénzügyigazgatóságtól a kérvény leérkezik, addig itthonelmondják — harmadszor ! ! !A száz forinton felüli zentai adófi-zetöknek kik helyben vannak, megenged-tetett, hogy adóikat a városi kir. pénztár-noknál fizethessék. Nem irigyeljük. de ma-gunknak is szeretnénk belõle, miután 0-Becse, Petrovoszeló, Moholy, Ada, 0-Ka-nizsa, Marionos egyes községben 200—300ilynemû adózó lévén, felette fáradságos ésköltséges ezeknek részint munkaidõben,részint a sártengeren át, még pedig délelõtt,jókor Zentára jutni; mert a vidékiektõldélután nem vétetik fel az adó, s ha el-késett, ott kell hálnia, hogy másnap leráz-hassa terhét, teljesíthesse polgári köteles-ségét. 7Igaz, hogy ezek postán is beküldhe-tik adóikat, itt azonban egy másik nehéz-ség merül fel; az adóhivatal nem írja kinaplójából, nem küldi meg a községnek,a szolgabiróságnak vagy a végrehajtónakazok neveit, hanem adókivetési jegyzék sze-rint, amint fizetni tartoznak, ujból kiirat-nak, megidéztetnek, a tanyaiak befárasz-tatnak, néha kétszer is, könyvecskéikkelvagy nyugtával igazolandók lefizetett adói-kat. Esetleg, ha az illetõ nyugtája elveszett,menthetlen, a másodszori vagy harmadszori7 "kifizetésre is szorittatik.Véleményünk szerint sok itt ahiba me-" lyeken változtatni, javitani mulhatlanul mie-lõbb kell."Az élet iskolája mutatja, hogy az il-leték: és: adóbehajtására nézve jobb, a hi-vatalok által célszerûbb helyzetet kell meg-állapítani, ha bensönket megakarjuk nyug-tatni, ba eddigi rendszerünk, vagy eljárásimódunk által népünkben a bizalmatlanság,megelégedetlenség magvát érlelni nincsszándékunk. Ázon ország szerencsés ésboldog, melynek népe között szeretet, egyet-értés, békesség lakozik.A sok végrebajtó, kik az államnak," tény néha 40—50 kr. behajtásért 6—7 Írt.kiadást tenni kénytelenek, nem gazdagsá-gos. Lenne csak az adó és illeték pontosbeszolgáltatásáról a községi biró és jegyzõfelelõs, mint volt ötvenes évekbten, nemnyugodnék az adószedõ eskütt, vagy köz-ségi adóvégrehajtó, mig az illetékeket utolsókrajcárig be nem szedné.vatFridrik.Bács-Almás, 1877. marcius hó 20-án.Általános megütközést keltett váro-sunkban azon gyorsan elterjedt hir, hogyKoronai István ur itteni . földbirtokos, kétgyermek atyja, ügyvéd, megyei bizottmányitag és városi képviselõ, a mult napokbana szabadkai kir. ügyész ur személyes köz-benjöttével, mint a közbiztonságot veszé-lyeztetõ elmeháborodott elfogatván, a me-gyei rendörközegek kiséretében Szabad-kára és mint késõbb értesültünk, onnét abudapesti országos tébolydába vitetett. An-pál inkább megdöbbentõ ezen eset, mertKoronai István ur, elõttünk ismeretlen in-tézkedés folytán, a bácsmegyei fõorvos ésa kerületi orvos urak által fennebbi ok-nál fogva már egyszer megvizsgáltatván,azok hivatalos jelentései szerint rajta azelmeháborodottságnak legkisebb jelei semvoltak észlelhetõk. Két év elõtt szintén márlakosáva lenni kényszerittetett a lipótme-zei szomorú intézetnek; azonban az illetõszakközegek által ily kórnak semmi nyo-ma sem lévén konstatálható : elbocsájtatott.Túdva van elõttünk, hogy ellenében ezeneljárás valódi viszálykodások kifolyása, svalószinü, hogy jelenleg is ily nagy befo-lyásu kéz akarja a legépeszûbb emberhomlokára az õrültség bélyegét sütni. Ezensötét századot jellemzõ eljárás ellen, az al-kotmányos, humánus és az egyéni Sza-badságot féltékenyen örzõ érzelem feljaj-dul, kérdezve : lehetséges ez mai napság ? ! Lehetetlen, hogy egy országos intézetbennyoma nelegyen annak; hogy Koronai Ist-ván ur elméjén elsõ ottlétekor sem voltmeg ezen igen szomoriító kórállapot. Azonidõtõl fogva vagy is két év óta itt lakván,bizonyságát adta annak, hogy a közbizton-ság elleni állítólagos veszélyessége teljes-séggel alaptalan, söt ellenkezõleg a közü-gyek elintézésében részint mint képviselõ,részint mint magán egyén bõ ismerete ésszerény magaviselete által tiszteletet s je-lentékeny állást vivott ki magának.Ezek után felkérjük az igazságügy-belügyminiszter és a kir. fõügyész urakat,hogy ezen, az emberi méltóságot oly szo-moruan lealacsonyitó ügyben haladéktala-nul egy szigoru vizsgálatot elrendelni 8ez embert önmagának visszaadni kegyes-kedjenek.A legnagyobb figyelemmel kiséri vá-rosunk közönsége ugy az okozatnak kifej-lödését, valamint ezen nagy feltünést kel-tett ügy letolyását és végeredményét.Többen. 47 Csallóköz-Somorjánm márc. 21.Li"7 — Tekintetes szerkesztõ ur!Ha már ez uj lapok tisztelt olvasóitnem, ugy t. szerkesztõ urat bizonyosanérdekelni fogják a megyénkben történteks történök; mert meg vagyok gyõzõdve,hogy a hol pályánkat megkezdõk, a hon-nan drága kincset vittünk el, én ianpá-lyámra megkivántató ismereteket, szer-kesztõ ur tanitványainak õszinte tisztelete-és szeretetének drága emlékét, oda ben-nünket szivünk mindig vonzani tog, onnana legapróbb hireket is szivesen vesszük,még ha egykori tanitványtól sem ered-nének. Azért t. szerkesztõ ur engedelmé-vel bátor leszek néha-néha egyetmást me-gyénk társadalmi életérõl e lapok hasábjainközölni, hogy igy a távol délt az éjszak-nyugattal legalább szellemi összeköttetésbehozzam. Ha a t. hölgyek leveleimben néhaegy kis morozus hangulatot fognak találni,ugy méltóztassanak azt ama körülmény-nek tulajdonitani, miszerint irójuk negyed-századot meghaladt agglegény.Hogy Szabadkán most már kétmagyar lap fog megjelenni, azt a ,Va-isárnapi Ujságból" époly kellemesen vet-tem tudomásul, mint ezelõtt három hó-nappal a Pozsonyben megjelenõ , Pozsony-vidéki lapok" napi lappá való elõlépteté-sét.[.pánslavismus.s germanismus egyenlõellerlségei aemzetünknek, s az utóbbi ami vidékünkön ,in foribus" van. Magyar-ország második városa, Pozsony, Schmer-ling és Bach hiveiben nem szûkölködik,ki nem ismeri a , Borszem Jankó" presch-purgi házi urát?Ezen pozsonyi német atyafiak meg-térítése s illetõleg magyarosítása körül a, Toldy-kör" buzgólkodik, de — ugyhiszem— csak kevés eredménynyel; mert egyolvasóegylet vajmi keveset tehet ezirány-ban. Ezen hónapban magya 17 lubbalakult, mely feladatul tûzte ki magánakelérni azt, mi eddig nem sikerült. Errenézve csak az a megjegyzésem, hogy kárvolt elsõ sorban angol és francia klub-bokat és csak utolsó sorban magyar klub-bot szervezni. Mindamellett sok szeren-csét kivánunk.Pozscny-Sz. Györgyben, Bacskor ke-gyesrendi tanár elnöklete alatt levesosztóegylet alakult meg, mely a munkanélkülinépet 100 személyig naponként a szük-séges ételekkel mindaddig fogja ellátni,mig kenyérkeresetre alkalom nyilik. Ezszép és nemes tett, de nem igen célszerü,mert alamizsna osztogatás által a mun-kátlanokat koldusoknak bélyegezzük. Cél-szerübben lett e tekintetben Somorjángondoskodva. Néhány nr a marosi gyü-mölcsszállitókkal szerzõdést kötött a szál-litó kosarak elõállítása iránt. E kosarakatvárosunk szegény családjai kötik, az anyagböven terem meg a közel szigeteken spénzbe sem kerül. Gyakorlottabb kosár-fonó egy nap alatt 6—8 kosarat fonhatsdarabjáért 20 krt. kap.Ez a valódi segélyezés.Bánfi János.Különfélék.(2?) Örömmel jelezzük a bács-bod-roghmegyei gazdasági egyesület tényke-dését; ugyanis f. évi augusztus elsõ felébenaz egyesület által városunkban rende-zendõ gazdasági-termény-és gép-kiállítás leend, (Il. a vezércikket.)Ennek sikerülése természetesen ugy agazdaközönség részvététõl mint általábana lakoság érdeklõdésétõl fog különösenfüggni. Mi habár nem kétkedünk azon,hogy megyei és városi közönségünk ekiváló fontosságú ügyet, — a kiállításügyét — mindenek felett felfogja karol-ni, mindazáltal nem tudjuk eléggé mele-gen ajánlani.ú2 Jakobcsics Béla, Berényi La-jos, Vály Antal és Joó (Gusztáv keres-kedõ urak a helybeli kir. törvényszékváltóés kereskedelemügyi osztályáhozkereskedelmi ülnökökké megválasztatván,a törvényszerint elõirt esküt ugyancsaka helyb. kir. törvényszéknél tolyó hó22-én; tevék le./(0)Folyó hó 25-én azaz vasár-nápi-áz egyes körökben tartott választá-sok alkalmával a városi képviselõtestü-letbe a következõk választattak be; a III. körben Pertích Márton, Pukkel György,a IV, köfben Mûkits József, az V. kör-ben Máamuzits Gergely és Páncsics József,5 végre.a VI. körben Kun János., 4/A?). A helybeli izraelita szent-egylet kórháza alapjának javára aprilhóvégén mûkedvelõi elõadást rendezend, errea nemes cél megvalósítása ügyében elõreis bátrak vagyunk Szabadkaváros közön-sége figyelmét felhivni. — A mûsorozat-ról valamint a mûkedvelõkrõl bövebbena jövõ számban.(?) A nagyhéti ájlatos sz. gya-korlatok a szent-Teréz egyházban szer-dán, csütörtökön és pénteken délután 3és /2 órakor fognak kezdõdni, a midõnugyanis ,Jézus hét szavas Haydntõl és, Krisztus az olajfák hegyén" Beethoven-tõl fog elõadatni. — Schouschek Vinczekarmester ur vezetése alatt Joó Károly-né, Dimitrievics Zorka, Selymosy Kle-mentin urhölgyek, továbbá MalachovszkgLászló, Szlosziarik János, Müller, Bren-ner Józset, Völgyi stb. urak s a helybelizenekar fognak közremûködni.x (?) A szabadkai Takarékpénztárés Népbank VIII-ik évi forgalmának ésmérlegének kimutatása és 1876. évré szólóigazgatói jelentésében az iskolai takarék-betétekrõl olvassuk: az iskolai takarékbe-tétek 8803 írtot tesznek (azonban ez ösz-szeg már február hóban 10,000 frton felülnövekedett. Szerk.) oly összeg, melyettudtomra a fõváros gyermeékbetétei sem ér-tékelsötcsak nem annyira rug-nak, minta gyermek betétekhazánkban együtt vév eszaziskolaibetéti könyvecskék összege 647 esik eszerint egyre 13 frt 60 kr, — Már többalkalommal méltattuk. ez intézmény me-szireható erejét, s igy jelenleg, tekintve eszép eredményt, csak is méltó elismerésün-ket fejezzük ki ez eszme megindítója ésvédnöke Dr. Guln György takarékpénztáriigazgató ur, — és mindazon. tanító és ta-nitónõk irányában, kik mûködésük folytánlehetõvé tették e mondhatni páratlan sikerés eredmény elérését és létrehozatalát.Ohajtjuk hogy az illetõk kettöztetett erély-lyel iparkodjanak a ezél megvalósitására !v Tüz volt városunkban tegnap,március 28-án éjféltájban az u. n. kisreitsehul közelében, mely a HoffmannImre-féle házat rövid idõ alatt elhamvasztotta. A lakosság ismert oltási buzgóságaezuttal is kitünt, melynek a megelõzõ na-pon hullott esõ annyiban jött segitségül,a mennyiben a lángok rögtöni tovaterje-dését némileg akadályozta. Ezen esemény-nyel kapcsolatban nem vélünk hibázni,ha azt kérdezzük: hogy hát mi is lettazon már ismételten felmerült, de mind-annyiszor eltûnt tervbõl, hogy mely §Sza-badkán a tûzoltást rendezni s . szerveznivolna hivatva? Szerény véleményünk sze-rint nincs igazuk azoknak, akik polgár-társaink buzgóságával e nemben beérik sakik attól félnek, hogy ha itt tûzoltó-egylet" alakul, a nép nem fog többérészt venni az oltásban. Szerintünk eztcsak olyanok hihetik el, akik szerint anépet vezetni, oktatni, felvilago-sitni nemcsak nem szükséges, hanemellenkezõleg a nép által kell vezettetni —még az intelligenciának is. Ezekkel szá-molni: nem lehet e sorok feladata, ahhoztöbb tér és igy több szó szükséges, deföl kellett e tárgyat említenünk a föneb-bieken kivül már csak azért is, mivel ugyhalljuk, hogy a mult évi, tehát a leg-utóbbi kezdeményezésnél nemcsak pártolóés önkéntesen mûködni kivánó egyének,hanem igen nagy számmal olyanok is je-lentkeztek tagságra, kiket eddigelé min-dig elsöknek láttunk az oltásnál. Ez utób-biak természetesen már csak azért is di-jazandók lennének, mivel öket mint ügyesés buzgó oltókat a közhatóság is rémiE A jutalomban szokta részesiteni; ök aztán] sz. földsziniha tudnák, hogy uj minõségükben önfel-áldozásukért bizonyos és biztos fizetéstkapnak, fokozott erõvel s készséggel mû-ködnének közre. Kérjük tehát azokat, ki-ken az ügy — megfeneklett, sziveskedje-nek azt ujra folyamatba hozni, mevt miugy hisszük, hogy szerényebb eszközök-kel s szükebb körben is többet lehet föl-mutatni, mint akként gondolkozva, hogyna ki hátul marad tegyebeazajtót".(Üngyilkosság.) Folyó hó 27-énreggel 7 órakor bizonyos Garai nevû 18éves ezipész-legény agyonlõtte magát;mint beszélik, az öngyilkosságot azért kö-vette el, mert atyja nem akart neki pénztadni, hanem e helyett még jól megdorgálta.(?) Városunk hatóságához Nyitravármegyének egy igen fontos és meleg,hazafias hangon irt átirata érkezett, mely-ben felkéretik e város hatósága, hogy aképviselõházhoz intézendõ felterjesztéséthason szellemü felterjesztéssel pártolja, —tárgya az 1868-ik évi népiskolai törvénymegváltoztatása, mely szerint törvényilegkimondatni kéri, hogy hazánkban, mindenÉnépiskolában, az anyanyelv mellett a ma-!gyar nyelv is mint kötelezõ tantárgy ta-nittassék és hogy a magyar nyelv tudásanélkül a tanítói képesitvény senkinek 86adassék meg. — Nyitra megyének ez át-iratát melegen ajánljuk képviselõtestüle:tünk pártfogásába; egyszersmind ez alka-lommal visszavonjuk a mult évi szerkesz-töségünk alatt a nyitraiakra az elhirhedt,miniszter-hederitési" ügyben alkalmazottVörösmarty ama szavait : , Hátul jönneka nyitraiak ...§ mert bizony ez alkalom-mal elõl mennek !gk) Szinházlátogató közönségünká ûult szombaton ,A kényes Bertók" elõ-adása alatt fájdalmasan megható jelenet-nek volt tanuja; ugyanis Csatárné PajorEmma, kinek ez alkalommal épen juta-lomjátéka volt, ki azonban nem rég, hogybetegségébõl telüdült, az elõadás közbenszemlátomást roszabbul és roszabbul kez-dett lenni. A. közönség mély részvéttelkiséré kedvenc operette-énekesnõjének já-tékát, mi közben a mûvésznõ fokonkénthaloványuló arcza, megtört hangja és ingadozó léptei a szemlélõre kinosan hatottak, de az elõadás egész az utolsó jele-netig folytattatott, a midõn Csatárné ájul-tan esett össze. — A gyorsan alkalmazottorvosi segély azonban rövid idõ alatt esz-méletre hozá s mint értesültünk már mánap egészen jobban volt.(?) Aradi Gerõ szintársulata, melyaz utóbbi idõben vajhmi kevés kivánnivalót hagyott fenn, nálunk a mult vasár-nap tartá utolsó elõadását, mely alkalom-mal ujolag — már most negyedizben, a, Két Arva" került szinre, — Aradi szin-igazgató szegedi és szabadkai szintár-sulatának egyrészével Temesvárra ment.A szintársulati tagok nagyrésze tegnap-elött vett búcsút Szabadkától. Ohatjuk,midön , Isten hozzád"-ot mondunk, hogytöbbeket láthássunk szinpadunkon.(?) Prielle, Demidor, Kovács ésGerõ helybeli szinészekbõl alakult négyesigazgatóság, mely Zomborban kezdi megmûködését — mint onnan tudósítanak ben-nünket — már eleve is igen szép párto-lásnak örvend, a mennyiben az elsõ bér-let igen fényesen ütött ki; a székek majdmind ki vannak bérelve. Felette örven-dünk, hogy Zomborváros hazafias érzelmûközönsége ennyire pártolja a magyar szin-ügyet, de e társulat méltán még is érdemliazt, mert egyrészt mint tudjuk e négyférfiu Aradi társulatának legelsõ tagjaivalának, másrészt pedig Berényi a vidé-ken elõnyösen ismert népszinmû énekes,Gerõ Lina, Bokody stbek által szaporod-va egyike leend a vidék jobb szintársu-latának. Husvétnapján ,A falu rosszát"majd azután a , Toloncot" ,Az uj céget"(Sardou-tól) , Nagy Sándor-"t (Hiadortól)fogják elõadni.(?) Szücs János 6. köri lakos 9hónapos fiacskája f. hó 23-án vigyázat-lanságból megégett; ugyanis a fiucskát akatlan elé tették, hol egy fazék viz forrt,a gyermek oda nyult és magára döntötte .a forró vizet. — Intõ példa a feledékenyszülõknek, hogy kisdedeikre vigyázzanak,a jövõ szini évadra, e társulatból ujolagvé.mert hiába, az annyiszor emlegetett õrzõangyal nincs mindig jelen. — A szülõgondos felvigyázása legyen az !Felhivás.Azon valt , Szabadkai Köfsitagok, kik a körkönyvtárából, tagságuk ide-jében használatra kikölcsönzött könyveket mind ez ideig vissza nem szolgáltafelkéretnek: miszerint azokat f. évi :1-ig a kör helyiségébe (Sándor atcza 250 ajtók as